Elindultak az előkészületek a BIM keretrendszer bevezetésére az építőiparban, elsőként a magasépítés és útépítés területén vezetik be a keretrendszer elemeit, majd felmenő rendszerben a következő években folyamatosan épül be a többi ágazatot érintő szabályozás is, – hangzott el az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kibővített elnökségi ülésén, ahol a novemberben létrejött Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács munkája volt a fókuszban.
Legközelebb március 5-én ülésezik a Tanács, aminek az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető Lázár János mellett további 19 szakmai szervezet által delegált személy a tagja. Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023.évi LXIX. törvény rendelkezései alapján létrehozott Tanács munkája során teljes mértékben a szakmára támaszkodik, ami az eddigi gyakorlatot tekintve újszerű megoldás.
A minisztériumi meghívott felhívta a figyelmet a Beruházási Portálra, amit a szakma tájékoztatásának hivatalos állami platformjaként indítottak el nemrég, és ahol minden fontos információ és dokumentum, például a beruházásokhoz kapcsolódó szerződésminták, sablon dokumentumok és a BIM tudásbázis is elérhető lesz a későbbiekben.
A BIM (Building Information Modeling, azaz Épületinformációs Modellezés) elsőként a magas és útépítésbe kerül be, ahol a leginkább elterjedt a BIM szemléletű folyamatok alkalmazása, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetik be a további ágazatokat érintő szabályozások részleteit, így a vasút és vízépítés és a vonalas létesítményeket érintő iránymutatásokat.
A fokozatos bevezetésre szánt BIM keretrendszer segít abban, hogy ágazatonként egységes formában és szemléletmód alkalmazásával készüljenek el a megvalósításra váró tervek.
A legizgalmasabb feladat az állami beruházási folyamatok új alapokra helyezése. Számos joganyag készül, így kormányrendelet és több, mint tíz miniszteri rendelet fogja biztosítani a működés alapfeltételeit. A szakmai szervezetek képviselői alkotta munkabizottságok január elejétől egyeztetnek arról az első három rendelettervezetről, amely a következő plenáris ülésen a Tanács elé kerül.
Az alapos előkészítő munka sokat segít egy olyan szabályozás létrejöttében, amivel a szakma egyetért.
Éves szinten az induló állami beruházások felére vonatkozik majd az állami beruházási törvény, amivel kapcsolatban van egy erős egyezkedés, hogy minél többen kibújjanak belőle
– jelezte Koji László, az ÉVOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a szövetség az ÉKM-nek szurkol.
A törvény határidős feladatokat jelöl ki, melynek első lépése a szakpolitikai ágazati beruházási koncepció megalkotása 2024. január 31.-ig. Ezt követi az ágazati beruházási terv elkészítése, amelyet a szakminiszterek az építési és közlekedési miniszterrel közösen terjesztenek a Kormány elé, majd azt követően készül el az első, 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szóló keretprogram, amelyet a Kormány legkésőbb 2024. június 30-ig fogad el.
Azok a projektek, amik nem kerülnek bele az idei keretprogramba, az éves felülvizsgálatot követően, később még bekerülhetnek az ágazati fejlesztési programba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.