Szijjártó Péter: az Európai Unió szenved a versenyképesség elvesztésétől

Horvátország és Magyarország kapcsolata az energetikai együttműködés terén a leggyengébb – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HINA horvát hírügynökségnek adott interjújában, amely kedden jelent meg.

A tárcavezető egy helyi általános iskola átadásán vett részt hétfőn a közép-horvátországi Petrinjában, amelyet 8,7 milliárd forintos értékű magyar kormányzati támogatással építettek újjá, miután súlyosan megrongálódott a 2020-as földrengésben. Azt kívánom önöknek, hogy ez a felújított iskola álljon itt Magyarország és Horvátország, a magyar és a horvát nemzet barátságának bizonyítékaként – mondta az ünnepségen Szijjártó Péter.

A politikus a HINA-nak adott interjújában kiemelte: a két ország kapcsolata a két nemzeti kisebbség, az ő identitásuk és kulturális hagyatékuk védelme terén a legjobb, és egész Európa számára pozitív példa. Másrészről a leggyengébb láncszem Zágráb és Budapest kapcsolatában az energetikai együttműködés – mutatott rá a tárcavezető.

Mint mondta, megérti, hogy az INA horvát olajipari vállalat részesedésének visszavásárlása a Mol Nyrt.-től kulcsfontosságú kérdés Zágráb számára, de az nem lehet államközi kérdés.

– hangsúlyozta.

Többször elmondtam a horvát partnereknek, hogy megértjük, hogy ez problémát jelent, de el kell különíteni a kétoldalú együttműködés minden más aspektusától – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a horvát kormány azonban még nem áll készen erre.

Szijjártó Péter hétfőn ezzel kapcsolatban azt mondta: a helyzetet nem szabad ideologizálni vagy átpolitizálni, mert egyszerű technikai kérdésről van szó, Magyarország ugyanis csak két irányból tud földgázt vásárolni: Oroszországtól, Ukrajnán keresztül, vagy az Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalattól.

A két és fél országot – Magyarországot, Szlovákiát, illetve részben Csehországot – ellátó Oroszországból érkező olajvezeték esetleges leállását a Janaf nem tudja kompenzálni, mert nincs megfelelő kapacitása – állította Szijjártó Péter. Ha valódi akarat lett volna a Janaf kapacitásainak növelésére, akkor az ukrajnai háború kitörése óta eltelt két évben történt volna előrelépés, de nem történt, ami nyugtalanítja Budapestet – fogalmazott a miniszter.

Rámutatott továbbá, hogy Magyarország számára kulcskérdés az ellátás biztonsága, a Janaf pedig csak három hónapra szóló megállapodást ajánlott fel, és a háború kezdete óta jelentősen megemelte az árakat is. Az Európai Unió (EU) bővítéséről elmondta: a projekt mindaddig hiányos marad, amíg a Nyugat-Balkán összes országa nem lesz tagja az uniónak.

Hisszük, hogy az EU-nak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint annak a tagságra – jelentette ki a tárcavezető.

Az EU szenved a versenyképesség elvesztésétől, a háborútól, a háborús fáradtságtól és a globális politika növekvő relevanciájának hiányától, a bővítéssel pedig újabb frissességet és lendületet kapna – fogalmazott Szijjártó Péter, és jelezte, hogy Magyarország az év második felében betöltött soros uniós elnöksége alatt nagy hangsúlyt fektet majd a folyamat felgyorsítására.

Magyarország érdekelt a Nyugat-Balkán stabilitásában, ezért a magyar kormány ellenzi, hogy az EU a boszniai Szerb Köztársaság vezetője, Milorad Dodik ellen szankciókat vezessen be – mondta Szijjártó Péter, aki szerint az európai szankciók még soha, sehol nem voltak eredményesek, és nincs értelme büntetni egy demokratikusan megválasztott vezetőt, mert az csak ront a helyzeten. Ehelyett Budapest a párbeszédet szorgalmazza, és a Dodikkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy teljes mértékben elkötelezett hazája európai útja mellett – húzta alá.

A miniszter úgy vélte: az EU-tagság felgyorsítását olyan közös nevezőre kell emelni, amely egyesíti Bosznia-Hercegovina vezetőit és nemzetiségeit, és amely csökkenti a feszültséget. A miniszter szerint igazságtalan Belgráddal szemben, hogy Szerbia EU-tagságának kérdését összekapcsolják a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálásával, mert az nem csak Szerbián múlik.

Szijjártó Péter kifejtette egyet nem értését egyes nyugati katonai vezetők nyilatkozataival is, akik közül legutóbb a dán védelmi miniszter mondta, hogy elképzelhetőnek tartja: néhány év múlva Oroszország megtámadja a NATO valamely tagját.

– tette fel a kérdést a tárcavezető.