Töretlenül folytatódik az üzemanyag drágulása Magyarországon – derült ki a Holtankoljak friss adatközléséből. Szerdán és még pénteken is drágult az üzemanyag. Az üzemanyagár-figyelő blog szerint szerdától a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is emelkedett, mindkét termék esetében bruttó 7-7 forint volt a drágulás, ami pénteken is folytatódott
a benzin esetében további hat, a dízel esetében további nyolc
forinttal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy átlagárakról van szó, amelyektől az egyes kutak akár tíz-húsz forinttal is eltérhetnek.
Szergej Sojgu a hadiipari cégeket sürgette, hogy fokozzák az önjáró lövegek gyártását. Az orosz hadügyminiszter az uráli iparvárosban, Jekatyerinburgban járt, ahol fegyvergyárakat látogatott meg. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a városok és az energia-infrastruktúra elleni ukrán támadások hatására Oroszország fokozza a légvédelmi rakéták gyártását is. A gyárlátogatásokról szerdán jelent meg videó az RBC nevű híroldalon, melyen az látható, hogy Sojgu megfeddi az egyik gyár vezetését, mondván, ideje, hogy abbahagyják a bolondozást,
az üzemeknek már tavaly is teljes kapacitás mellett kellett volna működniük.
A miniszter kijelentette, hogy egy héten belül várja a javaslatokat, hogy a gyárak elérjék a Vlagyimir Putyin által kitűzött termelési célokat – írja a Reuters.
Újra árcsökkentést hirdetett meg a Lidl Magyarország. A döntés február 2-tól, péntektől él. A Lidl emlékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt az elsők között indította el árcsökkentési programját, ennek keretében eddig már több mint 600 terméket kínál tartósan csökkentett áron.
Az év során több
tartósan olcsóbb lesz. A mostani árcsökkentés összességében 50 terméket érint, az akciók mértéke akár 40 százalék is lehet.
Az előzetes elképzelésekhez képest minden bizonnyal jóval kisebb hatása lenne csak a magyar gazdaságra és a forintra rövid távon annak a brüsszeli javaslatnak, amely az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomag meg nem szavazása esetén elzárná Magyarországot az uniós forrásoktól – mutatott rá a Capital Economics friss elemzői jegyzete.
A Financial Timeshoz eljuttatott, kiszivárgott javaslat, melyet Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egyszerűen csak zsarolásnak nevezett, a brüsszeli pénzcsapok elzárásán felül a magyar uniós szavazati jogok megnyirbálását is kilátásba helyezte.
Az elemzők szerint
a brüsszeli pénzek elvágásának alapvetően nem a rövid, sokkal inkább a középtávú gazdasági növekedésre lehetne hatása:
a tovább romló EU–Magyarország-kapcsolatok ugyanis súlyosbíthatnák a hazánkba vetett külső befektetői bizalmatlanságot, ellehetetlenítve ezzel az FDI értékelhető növekedését, a jelenleg vártnál alacsonyabb GDP-növekedést és magasabb kockázati prémiumokat hordozva magukban, rontva ezzel a forint és a hazai piacok versenyképességét – akár még kamatvágási ütemének újragondolására is kényszerítve ezzel a Magyar Nemzeti Bankot.
Bár az eddigi hírek a kereslet berobbanásáról szóltak, az év mégis áreséssel indult, majdnem minden harmadik eladásra szánt ingatlannak csökkentették az árát Magyarországon az OTP Otthon adatai szerint.
Átlagosan 504,4 ezer forint volt a családi házak négyzetméterára Magyarországon 2023-ban, míg a lakásoknál négyzetméterenként 909,1 ezer forint. A legnagyobb mértékben, 38 százalékkal a Békés vármegyei házak ára csökkent,
a tavalyi 229 ezer forintos átlagos négyzetméterár 2024 januárjában 164,4 ezer forintra süllyedt.
A legalacsonyabb átlagos négyzetméterárúnak számító Nógrádban ugyanez az ingatlantípus 28 százalékkal, a Veszprém vármegyei családi házak ára pedig 14 százalékkal csökkent idén, miközben Fejér vármegyében 9 százalékos áresést tapasztaltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.