Töretlenül folytatódik az üzemanyag drágulása Magyarországon – derült ki a Holtankoljak friss adatközléséből. Szerdán és még pénteken is drágult az üzemanyag. Az üzemanyagár-figyelő blog szerint szerdától a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is emelkedett, mindkét termék esetében bruttó 7-7 forint volt a drágulás, ami pénteken is folytatódott
a benzin esetében további hat, a dízel esetében további nyolc
forinttal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy átlagárakról van szó, amelyektől az egyes kutak akár tíz-húsz forinttal is eltérhetnek.
Az orosz hadügyminiszter szerint itt az idő, hogy abbahagyják a bolondozást
Szergej Sojgu a hadiipari cégeket sürgette, hogy fokozzák az önjáró lövegek gyártását. Az orosz hadügyminiszter az uráli iparvárosban, Jekatyerinburgban járt, ahol fegyvergyárakat látogatott meg. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a városok és az energia-infrastruktúra elleni ukrán támadások hatására Oroszország fokozza a légvédelmi rakéták gyártását is. A gyárlátogatásokról szerdán jelent meg videó az RBC nevű híroldalon, melyen az látható, hogy Sojgu megfeddi az egyik gyár vezetését, mondván, ideje, hogy abbahagyják a bolondozást,
az üzemeknek már tavaly is teljes kapacitás mellett kellett volna működniük.
A miniszter kijelentette, hogy egy héten belül várja a javaslatokat, hogy a gyárak elérjék a Vlagyimir Putyin által kitűzött termelési célokat – írja a Reuters.
Tetemes árcsökkenést jelentett be a Lidl: péntektől él a döntés – de nem vonatkozik mindenre
Újra árcsökkentést hirdetett meg a Lidl Magyarország. A döntés február 2-tól, péntektől él. A Lidl emlékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt az elsők között indította el árcsökkentési programját, ennek keretében eddig már több mint 600 terméket kínál tartósan csökkentett áron.
Az év során több
- fagyasztott gyümölcs és zöldség,
- valamint tisztálkodási termék is
tartósan olcsóbb lesz. A mostani árcsökkentés összességében 50 terméket érint, az akciók mértéke akár 40 százalék is lehet.
Capital Economics: nem igazán fájna a magyar gazdaságnak az elapadása
Az előzetes elképzelésekhez képest minden bizonnyal jóval kisebb hatása lenne csak a magyar gazdaságra és a forintra rövid távon annak a brüsszeli javaslatnak, amely az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomag meg nem szavazása esetén elzárná Magyarországot az uniós forrásoktól – mutatott rá a Capital Economics friss elemzői jegyzete.
A Financial Timeshoz eljuttatott, kiszivárgott javaslat, melyet Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egyszerűen csak zsarolásnak nevezett, a brüsszeli pénzcsapok elzárásán felül a magyar uniós szavazati jogok megnyirbálását is kilátásba helyezte.
Az elemzők szerint
a brüsszeli pénzek elvágásának alapvetően nem a rövid, sokkal inkább a középtávú gazdasági növekedésre lehetne hatása:
a tovább romló EU–Magyarország-kapcsolatok ugyanis súlyosbíthatnák a hazánkba vetett külső befektetői bizalmatlanságot, ellehetetlenítve ezzel az FDI értékelhető növekedését, a jelenleg vártnál alacsonyabb GDP-növekedést és magasabb kockázati prémiumokat hordozva magukban, rontva ezzel a forint és a hazai piacok versenyképességét – akár még kamatvágási ütemének újragondolására is kényszerítve ezzel a Magyar Nemzeti Bankot.
Átárazzák a lakásokat: minden harmadik eladó nagyot lépett
Bár az eddigi hírek a kereslet berobbanásáról szóltak, az év mégis áreséssel indult, majdnem minden harmadik eladásra szánt ingatlannak csökkentették az árát Magyarországon az OTP Otthon adatai szerint.
Átlagosan 504,4 ezer forint volt a családi házak négyzetméterára Magyarországon 2023-ban, míg a lakásoknál négyzetméterenként 909,1 ezer forint. A legnagyobb mértékben, 38 százalékkal a Békés vármegyei házak ára csökkent,
a tavalyi 229 ezer forintos átlagos négyzetméterár 2024 januárjában 164,4 ezer forintra süllyedt.
A legalacsonyabb átlagos négyzetméterárúnak számító Nógrádban ugyanez az ingatlantípus 28 százalékkal, a Veszprém vármegyei családi házak ára pedig 14 százalékkal csökkent idén, miközben Fejér vármegyében 9 százalékos áresést tapasztaltak.