Hogy lesz itt növekedés, ha egyelőre minden satuba fogja a magyar gazdaságot?

Továbbra sem a szebbik arcát mutatja a magyar gazdaság, annak ellenére, hogy hónapok óta javulnak a bizalmi indexek, de a januári termelési adatok alapján nem látni a hazai gazdaságpolitikusok által nagyon várt érdemi felpattanást. Az ipar egyelőre pocsék számokat produkál, a külkereskedelmünk gyengélkedik, a kiskereskedelem éppen csak a víz felett van, azaz stagnál, egyedül az infláció alakulása adhat bizalomra okot. Mindezen problémában persze szerepet játszik a felvevőpiacaink gyengélkedése éppúgy, mint a lakosság túlzott óvatossága vagy a magas kamatok. Ezek után pedig nem meglepő, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már márciusban elengedte az idei 4 százalékos gazdasági növekedést. Miután a tavalyi év sem sikerült túl jól, amikor enyhe recesszióban töltötte a gazdaság 2023-at, ezért ágazati szereplőket és egy elemzőt kérdeztünk, hogy milyennek látják a magyar gazdaság mostani állapotát.

Befagyott a magyar gazdaság, nincsenek megrendelések

„Az első hónapok után azt érzékeljük, hogy nem indult el úgy a belső kereslet helyreállása, ahogyan azt korábban vártuk” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Hozzátette: jó hír, hogy az infláció a vártnál alacsonyabb, 4 százalékos szintre süllyedt, ugyanakkor a másik oldalról ebben az is benne van szerinte, hogy továbbra is kifejezetten visszafogott a belső kereslet, ami hűti a gazdaságot, csökkentve az árnyomást.

– összegezte a helyzetet a VOSZ főtitkára, aki szerint a lakosság óvatossága miatt a vállalatok megrendeléshiánnyal küzdenek. A helyzeten pedig az sem segít, hogy a geopolitikai konfliktusok terén nem látni a javulást. És az uniós forrásokról még nem is beszéltünk.

– utalt Perlusz László az Európai Bizottság és a parlament között fennálló konfliktusra, amely a júniusi parlamenti választásokig biztosan el fog húzódni, így érdemi megoldás hiányában az uniós forrásokra sem számíthatunk. Szerinte ebből a szempontból az első fél év már elment, már csak a második fél évben lehet bízni. Ezzel együtt nagyon óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe a VOSZ-nál, továbbra is úgy látja a főtitkár, hogy az idei év jobb lesz a tavalyinál, de a 4 százalék helyett inkább 3 százalék körüli GDP-bővülést tartanak reálisnak.

Drámaian romlanak a külgazdasági kilátások

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban nem azért lettek rosszabbak a magyar gazdasági kilátásai, mert a belső folyamatokban lenne nagyobb probléma, sokkal inkább a külső keresletben kell keresni az okokat. 

Ahogy korábban mi is írtunk róla, tavaly év vége felé látványosan romlottak el az ipar és az export számai, decemberben a kivitel mintegy 20 százalékkal esett vissza havi alapon, miközben az ipar éves bázison közel 9 százalékkal kvázi összezuhant. Mindez azért gond, mert a növekedésnek az a forrása, amely az exportra termelő ágazatokon, így a járműgyártáson keresztül sokáig megvolt 2023 első három negyedévében, rögtön 2024 januárjában, amikor már itt is visszaesést mért a statisztikai hivatal, lényegében eltűnt.

A régi, még meglevő kapacitások pedig, úgy tűnik, hogy kifulladtak – jegyezte meg. Mindebből kifolyólag várakozása szerint idén a beruházások és a fogyasztás húzza majd a növekedést, ami éves összevetésben éppen meghaladja majd a 2 százalékot. A 2,1 százalékos GDP-bővülési várakozás azonban még rosszabb is lehet, ha tovább romlanak a kilátások.

Minimum fél év, mire érdemben elkezdenek költeni az emberek

– mondta a lakosság óvatossági motívumáról Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint az átlagkeresetek szintjén az infláció nagyon megtépázta a munkavállalók vásárlóerejét, ezért a bizalom is akkor fog helyreállni, ha a rendelkezésre álló összegeket megkapják. Véleménye szerint hiába mondják az elemzők, hogy a reálbérek növekednek, azt még nem érzik az emberek. Az infláció ugyan alacsonyabb szinten van már, mint a kereset növekedése, ám az emberek zsebében az a pluszpénz, amelyet esetlegesen a fogyasztásra tudnak költeni, nem jelenik meg automatikusan. „Az elmélet és a gyakorlat elválik egymástól” – tette hozzá.

Hasonló véleményen van Virovácz Péter, aki szerint a fogyasztás helyreállásának első lépése az lesz, hogy a lakosság elkezdi megvásárolni a drágább termékeket, és csak azután vásárolhat nagyobb mennyiségben. Úgy látja, ettől nem vagyunk messze, 2023 utolsó negyedévében 6575 milliárd forintot tettek ki a hazai fogyasztási kiadások, itt a csúcspont 2022 közepén 6608 milliárd forint volt, azaz nem vagyunk drasztikus elmaradásban. Mindenesetre a valódi fordulatot a nyári sportesemények, mint a foci-Eb, majd az olimpia, hozhatják el, amikor a lakosság is bátrabban fogyaszthat. A növekedés szempontjából lényeges, hogy ezekből az eseményekből a kiskereskedelem mellett a szolgáltatószektor is profitálhat.

Az építőipar lenne a húzóágazat, de ott sem várható csoda

A termelési adatok közül leginkább az építőipar adhatna okot a bizakodásra , januárban ugyanis 17,2 százalékkal, az előző hónaphoz képest 10,2 százalékkal nőtt a termelés volumene. Ám gyorsan lehűtötte a kedélyeket az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke: Koji László korábban lapunknak azt mondta, szerinte nincs szó trendfordulóról. A meglepő adatról úgy vélekedett, hogy a bázishatások mellett a decemberi számlázások jó része eltolódott januárra, ez abból is következik, hogy a december látványosan rosszabb lett a korábbiakhoz képest. Mivel a CSOK Pluszt a korábbi konstrukciónál kevesebben vehetik igénybe az idei évtől, így leginkább az otthonteremtési felújítás adhatna valódi lendületet az ágazatnak. Ám ennek részletei – ha valóban elindul a program, ahogy a sajtóhírekben is megszellőztették – egyelőre nem ismertek.