Húsvéti költségek: a sonka lett a diszkontok árversenyének a tárgya

A hazai húsipari vállalkozások a húsvéti sonka – amely most a diszkontláncoknál a fő akciós termék – kínálatában tudatosan visszaléptek a nagyon olcsó, belépő árkategóriától – mondta a Világgazdaságnak Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) ügyvezető titkára. A magyar cégek inkább a minőségi kategóriákra koncentrálnak, és bíznak abban, hogy a fogyasztók számára is vonzó lehet például a hagyományos füstölt sonka. Árban és forgalomban ugyanakkor a jelek szerint a diszkontok viszik a prímet, az általuk árult legolcsóbb termékek azonban döntő többségükben importból származnak – tette hozzá. 

A húsvéti szezon kezdete előtt egyébként a hazai szakemberek a tavalyi árakból és az azóta eltelt időszak húsipari folyamataiból azt a következtetést vonták le, hogy valahol 2500 forint körül alakulhat a legolcsóbban kínált húsvéti sonka ára. Ehhez képest a hazai diszkontláncok mindegyike, vagyis a Lidl, a Penny és az Aldi is azzal igyekszik becsábítani a vásárlókat, hogy olcsóbban árulják a húsvéti sonkát, mint tavaly, ami 1800 forintnál alacsonyabb árakat jelent. Ez az időszak azért is fontos a sonkák és egyéb füstölt áruk kategóriájában, mert ekkor kerül a vásárlókhoz az éves fogyasztás meghatározó része, tavaly például 41 százaléka. 

Az akciózás felbolydította a piacot, de ha az elmúlt éveket vizsgáljuk, látható, hogy a GfK Piackutató Intézet adatai érdekes változást mutattak be a 2022-es és a tavalyi húsvéti forgalomról. A GfK tavalyelőtti számai azt mutatták, hogy a magyar háztartások 17,4 milliárd forint értékben, összesen 7539 tonna sonkát, illetve füstölt árut vásároltak, ami háztartásonként 2,5 kilogramm, átlagosan 5700 forint értékben. 

Ezek tükrében érdekesek lehetnek a korábbi adatok is: 2018-ban például 7800 tonnányi sonka és egyéb füstölt hús fogyott, 13 milliárd forint értékben.

Idén egyelőre mindenki csak találgatja, mit hoz a szezon. Mindenesetre húsipari berkekben sokan attól tartanak, hogy a rengeteg akció miatt nőhet azon fogyasztók tábora, akik inkább az olcsót választják. A félelem az, hogy még azok közül is sokan így tesznek majd, akik megtehetnék, hogy a magasabb minőségi kategóriákba tartozó húsvéti sonkát tegyék a kosarukba, az így „megspórolt” pénzt pedig egyéb, az ünnephez kötődő termékre költik. A helyzet bizonytalanságát csak fokozza, hogy a vevők idén nagyon kitolták a sonkabeszerzést, ezért a Hússzövetségnél remélik, még sokaknál célba találhat az az üzenet, hogy ha biztosan nem akarnak csalódni az ünnepi asztalnál, érdemes a hazait választani.

A szakmai szervezet szokásos, húsvét előtti tájékoztatóján elhangzott, hogy 

Márpedig, ha a húsvéti szezonban is a vásárlók nagyobb hányada választja az akciós, gyorspácolt, olcsó importtermékeket, akkor az is előfordulhat, hogy mennyiségben nő, értékben pedig csökken a forgalom, ami a tavaly óta bekövetkezett költségnövekedéseket figyelembe véve maga lenne a szürrealitás. 

Viszont az legalább jó hír, hogy a legalacsonyabb árszinten folyó versenybe az egyébként sem túl jó gazdasági helyzetben lévő hazai húsipari cégek nem szálltak be, mert az a jelenlegi árszinten egészen biztosan veszteséges lenne számukra. 

Bár a húsvéti sonka főzése nem tűnik bonyolultnak, hiszen a jól bevált recept szerint addig kell főzni, ahány kiló, és hagyni kell kihűlni a saját levében, sokan mégis elrontják. Ennek pedig az az egyszerű magyarázata, hogy nem olvassák el a terméken lévő címkét. Ha ugyanis arra rá van írva, hogy főtt húskészítmény, akkor nem kell megfőzni – márpedig a gyorspácolt sonkának van főtt kategóriája.