Nem beszélt mellé a kormány: kiderült, milyen állapotban van a magyar gazdaság

Nem meglepő módon csak úgy repkedtek a számok a hétfői gazdasági évnyitón, amelyen a gazdasági kormányzat számolt be a magyar gazdaság helyzetéről a hazai vállalkozói rétegnek.

A kabinet a legmagasabb szinten képviseltette magát, Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólalt Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. Ők egyszerre adtak perspektivikus és a részletekbe menő tájékoztatást a nemzetgazdaság állapotáról és jövőjéről.

Mekkora lesz a költségvetés hiánya?

A legfontosabb makrogazdasági bejelentés az volt, amikor Varga Mihály hivatalossá tette: az idén nem 2,9 százalék lesz a költségvetési hiány, ahogyan az a büdzsében szerepel, hanem 4,5 százalék. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kabinet elengedte a konzervatív költségvetési politikát, ugyanis a pénzügyminiszter rögtön jelezte, 

• 2025-ben 3,7, 
• 2026-ban pedig 2,9,
• 2027-ben pedig 2,4 százalékos

mínuszt terveztek. Nagy Márton is kommentálta a hiányt, ő úgy fogalmazott, hogy bele sem mer gondolni abba, mi történt volna akkor, ha tavaly tartják az eredeti költségvetési hiánycélt. Ez 2023-ra 3,9 százalék volt, de október elején 5,2 százalékra engedték fel, amelyről aztán év végén kiderült, hogy nem sikerült tartani, és egészen 5,9 százalékig kúszott. Legújabban tehát a 6,5-7 százalékot említik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy rosszabbul zárult az előző év, mint 2022-ben. Ebben egyébként hatványozott szerepük volt az elmaradt áfabevételeknek. Azonban mindent összevetve ez a magyar adatsor nem lóg ki a régiós hasonló mutatók közül. 

Mindenesetre a nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a következő két hétben a Nemzetgazdasági Minisztérium bemutatja a versenyképességi csomagját, és azt is megjegyezte, hogy körülbelül hét-nyolc év kell ahhoz, hogy visszaálljon a Covid (2020–21) és az energiaválság (2022–23) előtti gazdasági pálya. 

A 2024–2026-os időszak a normalizálódásé lehet, legalábbis a kormány ezt reméli. Nem csináltak belőle titkot, hogy 2023-ban a magyar gazdaság növekedése az EU átlaga alatt volt, hiszen 0,8 százalékos recessziót könyvelhettünk el. De legalább az államadósság újra csökkenő pályán van, az előző év végi 73 százalékos szint megsüvegelendő. Annak idején, 2010-ben 80 százalék fölött indexet örökölt a második Orbán-kormány, amelyet aztán sikerült ledolgozni 65 százalékra 2019-ben. A járvány ennek is odavágott, de ezzel együtt azt az Európai Bizottság is elismeri, hogy a magyar gazdaság fokozatosan helyreáll, és a magyar növekedés lehet az egyik legmagasabb az EU-ban.

Ki viszi haza a magyar állampapírok kamatát?

Az sem mindegy, hogy az ország nettó adóssága a 10–15 százalékos tartományban mozog, szemben a 2000-es évek közepével, amikor ugyanez 50 százalék fölött volt. Varga Mihály külön kitért rá, hogy a lakossági állampapírok állománya a 2010-ben mért 3 százalékról mostanra 22 százalékra hízott a teljes adósságon belül. Emiatt pedig sokkal stabilabb a finanszírozás. „Szerencsére a magyar lakosság egyre jobban megtanulja, mit jelentenek az állampapírok. Tavaly a 3050 milliárd forintnyi kamatkiadásból 1300 milliárd forint került a lakossághoz.” 

– magyarázta. Nagy Márton is szókimondónak bizonyult. Előadása egy pontján például kijelentette, hogy a belgazdaságra, az iparra nem tud pozitívumot mondani. Ez annak szólt, hogy 2023 decemberében visszaesett az ipari teljesítmény, ráadásul az exportértékesítés is lassult. Vagyis az a hatás, ami a tavaly még támasztéknak bizonyult, kezd elvékonyodni. Viszont pozitívum, hogy a fogyasztás felpörgésével a belgazdaság kezd magára találni: a kiskereskedelem nulla és 1 százalék közé érkezhet januárban (a hivatalos KSH-adat szerdán reggel érkezik), miközben a turizmus már 10 százalékkal növekedett.

Hány új munkahely jön létre Magyarországon?

Visszaérve az iparra, a magyar exportban 17 százalékot képvisel a járműipar, 7 százalékot pedig az akkumulátoripar. Talán kevesen gondolnák, de már most (CATL nélkül) 10 milliárd eurónyi akkumulátort és annak alkatrészeit visszük külföldre éves szinten, a fele ennek Németországba megy. Éppen az iparban mutatkozó potenciál indokolja, hogy százezrével jöhetek létre új munkahelyek Magyarországon. 

Nagy Márton ezúttal is 500 ezer új állást említett, amivel 5,2 millióra növekedne a foglalkoztatottak száma. Az 15–64 éves korosztály majd 90 százaléka dolgozik, és az idősebb korosztály is egyre aktívabb, itt már 70 százalék az arány. Ehhez képes szembetűnő a 15–24 év közöttiek passzivitása, emiatt ebben a csoportban számottevő tartalékok lehetnek.