BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Berendelte magához az olajszektor képviselőit Nagy Márton a brutális üzemanyag-drágulás miatt

A hét második felében kell megjelennie a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőjének a miniszternél. A tárcavezető beszélt a Matolcsy György jegybankelnökkel folytatott múlt heti tárgyalásáról is, úgy fogalmazott, hogy „a múlt, múlt, eltemettük”.

„Volt egy megegyezésünk a Magyar Ásványolaj Szövetséggel. Most úgy látjuk, hogy van egy elcsúszás, ezért a hét második felére behívtam a Mol és a MÁSZ képviselőjét is” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy más témában rendezett sajtótájékoztatón, miután az elmúlt hetekben drasztikusan megemelkedtek az üzemanyagárak a hazai kutakon. Jelezte, hogy a beszélgetésről tájékoztatni fognak, de ők is látják, hogy a megállapodásban foglalt régiós középmezőnynek megfelelő áraktól elcsúsztak a magyar üzemanyagárak az elmúlt időszakban.

Nagy híve vagyok annak, hogy minderről tájékoztatást kapjanak az állampolgárok

szögezte le a miniszter. A tárcavezető beszélt az idei gazdasági kilátásokról is. 

Az idei növekedés 2,5 százalék lehet Nagy Márton szerint, amiről egyébként már Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti boszniai útján is említést tett.

A vártnál lassabb GDP-bővülés leginkább a német gazdaság és az exportpiacaink gyengélkedésének tudható be a miniszter szerint.

Jó beszélgetés volt Matolcsyval

Újságírói kérdésre beszélt a múlt heti tárgyalásáról is Matolcsy György jegybankelnökkel, ahol a képek és a közlemények tanulsága szerint az elmúlt hetek üzengetése után rendeződött kettejük viszonya.

Jó beszélgetés volt, köszönöm az elnök úrnak, hogy összejött ez a találkozó

mondta Nagy Márton, aki korábban az MNB alelnökeként dolgozott Matolcsy mellett. Hozzátette, hogy nem lehet rosszban a két intézmény vezetője, mint fogalmazott, „a múlt, múlt, eltemettük”. A megbeszélésen arról volt szó, hogy miképp lehet tartósan fenntartani a 4 százalékos gazdasági növekedést, illetve javítani magyar gazdaság versenyképességét.

A családok költenek hotelekre, éttermekre

A miniszter a Világgazdaság kérdésére, hogy tervezi-e a kormány kötelező akciózást kiterjeszteni a nem élelmiszer jellegű termékekre, miután a februári kiskereskedelmi forgalmi adatok alapján ebben a szegmensben a volumen csökkent, azt mondta, megvárná még a március–április folyamán esedékes béremeléseket, de szerinte a fogyasztás visszatérésével nem lesz gond, ez látszik a turizmus számain is. Mint mondta, jól látszik, hogy a családok költenek hotelekre, éttermekre. 

Jogi útra viszi a kormány a SPAR-ral való vitát

„Jogi lépések lesznek, ez meg fog történni” tette egyértelművé Nagy Márton, miután a SPAR bepanaszolta az Európai Bizottságnál a kormányt a kisker adó miatt, erre válaszul a Világgazdaság információi szerint a kormány perre készül. A miniszter emlékeztetett rá, hogy a kisker adót az unió elfogadta, egyelőre csak azt vizsgálja, hogy indítson-e vizsgálatot. „Ez nem precedens nélküli, de ennek korábban az lett a vége, hogy a magyar kormánynak adott igazat az unió” mondta.

Meg kell vizsgálni a jogi és gazdasági kérdéseit

mondta az orosz Mere kiskereskedelmi vállalat magyarországi megtelepedéséről, amelyről a miniszter is csak a sajtóból értesült. 

Az állam eladja az ingatlanokat

„Felgyorsítjuk az állam számára nem hasznos ingatlanok értékesítését, kiszórjuk őket” mondta Nagy Márton, aki Lakner Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt az állami vagyon helyzetéről. A tárcavezető szerint ez az országleltár ma már teljes képet tud adni az állam kezelésében és tulajdonában lévő vagyonelemekről. Jelenleg az állami vagyon értéke a GDP 25 százaléka, 

2010 óta nominálisan megduplázódott, az akkori 11 650 milliárdról 21 860 milliárdra emelkedett. 

Hangsúlyozta, hogy ekkora mértékű állami vagyon felelősséget is ad, épp ezért úgy gondolják, hogy a magánszektor jobban ki tudja használni. 

Folyamatosan adjuk át az ingatlanokat a magánszektornak

mondta a tárcavezető. Az MNV Zrt. 2023-ban 22,7 milliárd forint bevétellel tervezett, végül 31,8 milliárd volt folyt be, csak az ingatlanok értékesítéséből 18,1 milliárd forint származott.

Idén már 39 milliárd forint bevételt várnak, csak az ingatlanok értékesítéséből 32,7 milliárd forintot. A csúcs egyébként 2021-ben volt, akkor 66,6 milliárd bevételt realizáltak, ami nagyon sok egyedi tényezőből fakadt, ilyen volt MÁV-székház vagy a balatoni ingatlanok eladása. Ugyanakkor ilyen nagy értékű ingatlanokkal már nem rendelkezik az állam. 

Idén pedig még „lejjebb” mennek, és nemcsak a minisztériumok kezében lévő ingatlanokat nézik át, hanem háttérintézményekét is, ezek értékesítését is elkezdik. Hangsúlyozta, a 2025-ös év is arról fog szólni, hogy az állami intézményrendszer ingatlanportfólióját áramvonalasítsák.

Összesen 256 ezer vagyoneleme van az államnak

Lakner Zsuzsa, az MNV Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy ezeknek az ingatlanoknak az értékesítése költségcsökkentő hatású, hiszen fenntartásukról nem a minisztériumoknak kell gondoskodniuk. Ismertetése szerint 21 ezer darab ingatlan, vagyonkezelésben 256 ezer darab vagyonelem található. Ebbe nemcsak irodai épületek, hanem például vízgazdálkodási területek is beletartoznak. Az állami vagyon gyarapításáról elmondta, ezek az állami feladatok ellátásának elősegítését támogatják, a költségvetési szervek elhelyezésére szolgálnak, illetve a kormány döntése nyomán stratégiai célú tulajdonszerzésekről van szó.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.