Csak a saját kilátásaikat illetően optimisták valamennyire a nagyvállalatok
Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok, az év első negyedében egy ponttal csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index, így maradt a negatív tartományban – hangzott el a K&H csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője közölte: a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevételű cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex –2 ponton áll, ami enyhén pesszimista hangulatot tükröz. Hozzátette: az elmúlt két negyedévben lassú lejtmenetbe kapcsolt az index, és igaz, hogy nem esett jelentősen, ám mindenképp figyelmeztető jel, hogy nem tudja áttörni a nulla szintet. Rajna Gábor szerint ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a saját helyzetüket kedvezőbbnek ítélik meg a cégek, mint a gazdasági környezet alakulását, hiszen ez a mutató a három árbevétel-kategória közül kettőnél javulni tudott. A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott a hazai nagyvállalatoknál: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami kisebb visszaesést tükröz az egy negyedévvel korábbi 42 százalékhoz képest.
Éppen tíz éve indítottuk el nagyvállalati növekedési indexet, így jól tükrözi azt a drámai változást, ami a gazdasági környezetben történt. Az elmúlt évtized legszignifikánsabb változása a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború, illetve az ezekkel járó fokozott üzleti bizonytalanság. A 2020. első negyedévéig kiegyensúlyozott indexet ugyanis azóta látványosan hektikus mozgás jellemzi
– emelte ki a vállalati vezető.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány óta lassult a magyar gazdaság felzárkózása a fejlett uniós országokéhoz.
Az a célkitűzés, hogy a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján 2030-ra elérjük az uniós átlag 90 százalékát, csak úgy érhető el, ha a gazdaság fejlesztése a hatékonyság növelésén, a tőkebeáramlás fokozásán és a munkaerő minőségi képzésén alapszik majd
– mondta Németh Dávid. A beruházásokat egyébként – tette hozzá – a vállalatok pénzügyi helyzete önmagában nem gátolja, hiszen rengeteg likvid eszköz van a cégeknél. Ami a makrogazdasági környezet várható alakulását illeti, a szakértő szerint a jegybanki alapkamat június végére 6,75 százalékra süllyedhet, ám az év második felében már legfeljebb összesen 50 bázispontos lazításra lehet tér, tehát az irányadó ráta 2024. végén 6,25 százalék környékén lehet. A gazdasági növekedés idén 2-2,5 százalék körül alakulhat.
Rajna Gábor szerint a vállalati hitelpiacon az elmúlt időszakban hangsúlyos szerepet kaptak az állami támogatás mellett futó programok – utóbbiak közül a nagyvállalatokat elsősorban a Baross Gábor program érintette –, ám az előttünk álló időszakban már hangsúlyosabb lehet a piaci alapon, forintban nyújtott finanszírozás. Véleménye szerint a devizahitelek előretörése a vállalati szektorban mára megállt, ám drasztikus visszaesésre nem lehet számítani ezen a téren a forintkamatok fokozatos csökkenésével együtt sem, hiszen azoknál a cégeknél, amelyeknél jelentős devizabevétel keletkezik, változatlanul reális alternatívát jelent az idegen fizetőeszközben való hitelfelvétel.
A K&H vállalati üzletágánál Rajna Gábor tájékoztatása szerint kedvezően alakult az elmúlt év, hiszen a hitelportfólió 13 százalékkal bővült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.