Csökken a kenyér, tej és liszt ára, lakhatásra viszont egyre többet kell költenünk – itt a KSH újabb inflációs közlése

Már a harmadik egymást követő hónapban is 4 százalék alatt van az áremelkedés mértéke Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közölt adatai szerint márciusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 3,6 százalékkal, míg februárhoz viszonyítva 0,8 százalékkal emelkedtek. A Világgazdaság elemzői konszenzusa 3,6 százalékos éves és 0,8 százalékos havi drágulást jósolt, tehát mindkét adat megfelel a várakozásoknak.

A mostani adatban a tavalyi magas bázis is megjelenik, 2023 márciusában 25,2 százalékos volt az éves drágulás, viszont jó hír, hogy hónapról hónapra csökken az árnyomás a magyar gazdaságban – erre utal, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció is már közelíti a 4 százalékos ütemet, ezúttal 4,4 százalékra csökkent. 

Ugyanakkor a mai adatban még alig látható az elmúlt hetek üzemanyagár-emelkedése, a KSH adatfelvétele minden hónap 20-ig tart, s a március végén tapasztalt drágulás csak az áprilisi inflációs adatokban fog megjelenni. Az viszont már most látszik, hogy az élelmiszerek helyét átvették a szolgáltatások az inflációs dinamikában. Márciusban az élelmiszerek mindössze 0,7 százalékkal nőttek, miközben a szolgáltatások 9,9 százalékkal drágultak.

Így emelkedtek az árak tavaly március óta

Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek között a leginkább a cukor (30,9 százalék), a csokoládé és kakaó (11,6 százalék), a büféáruk (10,4 százalék), a sertéshús (9,1 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitalok ára nőtt (7,5 százalék).

A háztartási energia 3,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 6,9, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 8,7, az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. 

A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,0, a szobabútoroké 3,0, az új személygépkocsiké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 2,3 százalékkal drágultak.

Februárhoz képest azonban nőttek az árak

Februárhoz képest  az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 0,7, a baromfihús 0,5, a sertéshús 0,4 százalékkal kerül többe, a száraztészta 1,9, a cukor 1,7, a tojás 1,3, a tejtermékek 1,0, a kávé 0,8, a vaj és vajkrém 0,6, a kenyér pedig 0,4 százalékkal kevesebbe.

A szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak, ezen belül a tévéelőfizetések 11,4, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8, a lakásjavítás és -karbantartás 1,1, a járműjavítás és -karbantartás 0,9 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal drágult.

De mit lép ezek után a jegybank?

Mivel az adat megfelel a várakozásoknak, jó eséllyel maradhat a korábbi tervénél a nemzeti bank. Márciusban Virág Barnabás alelnök bejelentette, hogy a második negyedévtől lassít a kamatcsökkentések ütemén, a mai adatok fényében a piac oldaláról sem érkezik nyomás, hogy ezen az elhatározásán változtasson. Tehát a korábbi 75–100 bázispontos kamatcsökkentés helyett maximum 50 bázispontos kamatvágásra van kilátás a monetáris tanács legközelebbi kamatdöntő ülésén. Ez a tempó pedig egészen júniusig kitarthat, amikorra 6,5 és 7 százalék közé süllyedhet az alapkamat mértéke.