A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít. A KSH épp a napokban tette közzé Helyzetkép, 2023 – Munkaerőpiac című kiadványát, amelyből az derült ki, hogy tavaly a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma 11,7 ezer fővel, 92,7 ezer főre emelkedett, miután a harmadik országbeli munkavállalók száma jócskán megugrott.
A legtöbben (5,1 ezer fő) a Fülöp-szigetekről érkeztek, akik már 6724-en vannak, de jelentősen nőtt a vietnámi, a kirgiz, az indiai és az orosz alkalmazásban állók száma is, miközben a legnagyobb számú, ukrán, szlovák és román munkavállalóké csökkent.
Módszertani okok miatt azonban a KSH-nál sokkal pontosabban méri a vendégmunkások számát idehaza a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, utóbbi ugyanis a kiadott munkavállalási engedélyek alapján közli az adatokat, ami értelemszerűen közelebb áll a valósághoz.
Az NFSZ szerint tavaly a hazai hatóságok a kvótának megfelelően 42 163 munkavállalási engedélyt adtak ki Európán kívüli országok állampolgárainak. A legtöbb új engedélyt a vietnámiak kapták, szám szerint 6501-et, utána következnek az indiaiak (4493), a törökök (3679), a koreaiak (3006), és csak ötödik helyen a Fülöp-szigetekiek (2703). Mivel sok vendégmunkás az előző évben érkezett hazánkba, ezért reálisabb képet ad Magyarországon jelen lévő vendégmunkásokról a 2023. december 31-én érvényes munkavállalási engedélyek száma.
Eszerint tavaly év végén Magyarország területén 16 964 vietnámi, 11 210 Fülöp-szigeteki tartózkodott, összesen pedig 87 661 munkavállalási engedély volt kiadva nem szomszédos harmadik országok állampolgárainak.
Bár ezek az adatok elmaradnak az ukránokétól, akik még mindig a legnépesebb populációt adják a maguk 39 819-es számával, így is egyre többen vannak az ázsiaiak. Egy évvel ezelőtt ugyanis még 6699 vietnáminak és 3327 Fülöp-szigetekinek volt érvényes munkavállalási engedélye december 31-én, tehát a számuk két és félszeresére nőtt egy év alatt.
A tisztánlátást ugyanakkor nehezíti, hogy ezek a számok a külföldi állampolgárok azon csoportjára vonatkoztak, akiknek hazai munkavállalása egyéni vagy összevont munkavállalási engedélyhez kötött. A Magyarországon munkát vállaló külföldieknek van egy olyan csoportja ugyanis, akik nem engedélykötelesek és foglalkoztatásuk csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. A munkáltatók 2023-ban ilyen formában 22 917 külföldi munkavállalót jelentettek be, legtöbben Fülöp-szigetekieket, egészen pontosan 9662 főt.
Az NFSZ adatai egyébként megegyeznek azzal, amit Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár mondott a Világgazdaság makrogazdasági podcastjében. Az államtitkár ugyanis a Bruttóban árulta el, hogy nagyságrendileg ma Magyarországon 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként: ezek döntő többsége, mintegy 40 ezer ukrán állampolgár, emellett azonban vannak szerbek jelentősebb létszámban, illetve vietnámiak mintegy 16 ezren, és Fülöp-szigetekiek kicsivel több mint 10 ezren. Az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma bőven 10 ezer fő alatti.
Azt azonban hangsúlyozta az államtitkár is, hogy továbbra is szigorú szabályok vonatkoznak a vendégmunkások alkalmazására, ennek egyik eszköze a nemzetgazdasági miniszter által évente meghatározott kvóta. Az üres álláshelyek száma alapján meghúzott felső határt azonbannem használja ki a kormány, ez tavaly és idén hiába volt 65 ezer, a harmadik országok állampolgárai számára 40 ezer körüli engedélyt adtak ki. Azonban fontos megjegyezni, a kvóta egy adott évre vonatkozik, tehát a kiadott munkavállalási engedélyek ettől mindig magasabbak lesznek, főleg, hogy általában két évre érkezik egy vendégmunkás.
Ezért is fordulhat elő, hogy bizonyos lapok nem tudják értelmezni az adatokat, és összekeverik a kvótát az összes engedéllyel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.