Nem akármilyen életjelet adott magáról a magyar gazdaság: itt a friss GDP-adat
Lendületet vett az év elején a magyar gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint az év első három hónapjában a GDP a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az előző negyedévhez képest a növekedés 0,8 százalékos volt. Mivel a Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők éves bázison 1 százalékos, míg negyedéves alapon 0,5 GDP-bővülést jósoltak, így mai adat meglepetésnek számít, ami azért is örömteli, mert ekkora növekedést utoljára a 2022 harmadik negyedévében, azaz másfél éve mért utoljára a KSH.
Mindez annak annak fényében pozitívum, tavaly hiába kecmergett ki a harmadik negyedévben egy év után a recesszióból a magyar gazdaság, az év végére elfogyott a lendület. A csalódást keltő negyedik negyedéves stagnálás után gyakorlatilag biztossá, hogy az áthúzódó hatások miatt elérhetetlen az idei 4 százalékos növekedés. Ahhoz ugyanis négy negyedéven keresztül robusztus, 1 százalékos negyedéves növekedésre lenne szükség.
Az elmúlt két év inflációs sokkja után hiába kezdtek el emelkedni a reálbérek tavaly szeptemberben, a lakosság óvatossági motívuma az elmúlt időszakban is erőteljes volt. Ezzel párosult az ipar és a külkereskedelem tavaly év végi lendületvesztése, ami együttesen azt eredményezte, hogy a harmadik negyedévben beindult növekedésből stagnálásba kapcsolt vissza a hazai gazdaság. Ezek után nem volt váratlan, hogy csökkentette a kormány is az idei növekedési várakozását.
A gazdaság első negyedéves teljesítménye mindenesetre optimizmusra ad okot: a gyenge külső keresletet vélhetően már ellensúlyozni tudta a belső kereslet helyreállása, azaz fokozatosan beindulhat a fogyasztás a következő hónapokban Magyarországon, ami az idei növekedés egyik fundamentuma lehet.
Bár a június 4-én megjelenő részletes adatokból derülhet ki, hogy pontosan mi is húzta a növekedést, a KSH annyit elárult:
A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág járultak hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.
Fontos azonban jelezni, hogy nem lennénk meglepve, ha később még változna a ma közölt GDP-adat. A KSH a GDP-adatokat két héttel előbb közölte, mint korábban, így több márciusi termelési adat – mint az ipar, kiskereskedelem és az építőipar teljesítménye – még nem ismert. Az adatokban lévő nagy fokú bizonytalanságra utal, hogy a lapunknak előzetesen nyilatkozó elemzők becsléseiben óriási szórás volt megfigyelhető: az éves növekedési várakozások 0,7 százaléktól 1,7 százalékig terjedtek.
Már márciusban elengedte a kormány az idei célját
Az első két havi ipari és külkereskedelmi adatok késztették a kormányt növekedési tervének újragondolására. A német gazdaság és a külső kereslet gyengélkedése miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium március közepén húzta le a korábbi 4 százalékról 2,5 százalékra a GDP-bővülést. A tárcavezető többek között a német ipar problémáival indokolta a döntést, ami az exporton keresztül is negatívan befolyásolja a hazai ipar és gazdaság kilátásait.
Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában később azt mondta, hogy összességében pozitív kép rajzolódik ki a magyar gazdaságról, szerinte a növekedést mindenki érezni fogja. Egy későbbi eseményen pedig arról beszélt, hogy az első negyedévben mind éves, mind negyedéves bázison növekedést vár, mivel a belső fogyasztás helyreállásának látható jelei vannak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.