késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Virág Barnabás: a visszatekintő árazás rossz, téves gyakorlat a magyar gazdaságban
Ahogy a monetáris tanács ígérte, áprilisban a monetáris politika új szakaszba ért – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a monetáris tanács a mai kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az alelnök szerint a magyar gazdaságban továbbra is erős a dezinfláció, ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja magas szintről csak lassú ütemben csökken, ezt a tanács a jövőben kiemelt figyelemmel fog követni.
Elmondta, a visszatekintő árazás gyakorlata rossz, téves gyakorlat a magyar gazdaságban.
Hangsúlyozta, hogy minél tovább marad fenn ez a gyakorlat, annál tovább tart az infláció elleni küzdelem. Az MNB devizatartalékai magas szinten vannak, a folyó fizetési mérleg javulása tartós, ugyanakkor a magyar kockázati felár a nemzetközi környezet miatt romlott.
A piaci kockázatkerülés és a fejlett jegybankok kamatpolitikája óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé Virág szerint. A korábbinál lassabb ütemben, hónapról hónapra dönt a tanács az alapkamat mérsékléséről, tette hozzá.
Az infláció kapcsán jelezte, márciusban folytatódott a dezinflációs pálya, már harmadik hónapja van az infláció a jegybank toleranciasávjában. A dezinfláció a maginflációban is jelentkezik. Előre tekintve arra számítanak, hogy az éves drágulás az év közepén átmenetileg emelkedik többek között a szolgáltatások áremelkedése miatt. Viszont jelezte, ez nem magyar jelenség, máshol is ez jelenti a problémát.
A folyó fizetési mérleg egyenlege új histortikus csúcsot jelentett, eközben a költségvetési hiány csökken, az elsődleges egyenleg újra egyensúly közelébe kerülhet, jelezte Virág.
A globális folyamatok kedvezőek, de lassul a dezinfláció
A globális folyamatok kedvezőek Virág szerint, de lassul Amerikában és Európában is a dezinfláció. A FED-nél a kamatpálya feljebb tolódott, miközben az EKB-nál nem változott érdemben. Most a FED esetében 1-2 kamatcsökkentés, az EKB esetében 3-4 kamatcsökkentés várható.
Ezeket a mozgásokat a piaci hozamok is tükrözték. A márciusi kamatdöntéshez képest a hozamok 4,5 százalék fölé emelkedtek. Németországban kisebb mértékű hozamemelkedés volt megfigyelhető. Eközben a hozamfelárak a régiós országokhoz képest enyhén emelkedtek, tehát lekövette a világban zajló piaci hozamok emelkedését, bár volt benne országspecifikus tényező, tette hozzá.
Az inflációs alapfolyamatok mérséklődtek
A hazai inflációs alapfolyamatokra rátérve jelezte, hogy nemcsak az infláció méretében, hanem a szerkezetében is látható változás. A szolgáltatások inflációja a Covid óta magasabb szinten alakul, ami összefüggésben lehet a munkaerőhiánnyal.
Megindult a gazdaság élénkülése
Az enyhe recessziót követően megindult a magyar gazdaság fokozatos élénkülése.
Magas frekvenciás adatok alapján ez az első negyedévben 1,5 százalékos növekedést jelenthet.
Eközben a munkerőpiacon két számjegyű bérdinamika figyelhető meg, ami a 4-5 százalékos infláció mellett jelentős, 5-6 százalékos reálbérnövekedést fog eredményezni. Ugyanakkor problémát jelenthet a külső kereslet, amely mérsékelt, ez az exporton keresztül visszafogja az idei növekedést. Februárban a folyó fizetési mérleg historikus csúcsot ért el, ami azt jelzi Virág szerint, hogy folytatódott a tavalyi kedvező tendencia, ezt idén az újonnan belépő exportkapacitások is segítik majd.
Romlik a hangulat a feltörekvő piacokon, türelem a kulcsszó
A hazai monetáris politika mozgásteréről elmondta, hogy a feltörekvő piacokon romló hangulat tapasztalható, aminek oka a geopolitikai kockázatok, illetve a FED elhúzódó kamatdöntései.
Ezek emelték a magyar eszközök kockázati felárát. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kulcstényező az inflációs cél elérése, ami miatt továbbra is szigorú monetáris politikára van szükség, ezért tartja a pozitív tartományban a reálkamatokat a jegybank. De kulcskérdés a pénzpiaci stabilitás megőrzése is, azaz a romló környezeten megjelennek olyan kockázatok, amelyek veszélyeztetik a forint árfolyamának és a hozamok alakulását.
Összességében az óvatosság indokolt, a korábbinál lassabb ütemben, adatvezérelt üzemmódban csökkentheti az alapkamatot a monetáris tanács
– összegzett Virág Barnabás, egyúttal megerősítette, hogy júniusban 6,5-7 százalék közé mérséklődhet az alapkamat mértéke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy türelmes döntéshozatalra van szükség ebben a gyorsan változó közegben. „Nincs hová sietni, hónapról hónapra haladunk előre”, mondta Virág. Arra a kérdésre, hogy a harmadik negyedévben folytatja-e a jegybank a kamatvágásokat, azt mondta,
„korlátozott lehet a tér bármilyen további kamatcsökkentésre.”
Egy másik kérdésre, hogy a FED, vagy az EKB döntései határozzák-e meg jobban a jegybank döntéseit, azt válaszolta, hogy a feltörekvő piacokon a FED monetáris politikája a meghatározó. Egy darab döntési pozíciót tárgyalt a monetáris tanács, amit egyhangúlag elfogadott, árulta el a mai kamatdöntésről.
Mit szól a jegybank a benzinárstophoz?
Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól a jegybank ahhoz, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra célzott egy sajtóeseményen, hogy a kormány visszahozza a benzinárstopot, azt mondta az MNB volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az árstop kivezetését követően az üzemanyagpiacon magasabb árrések alakulhatnak ki. Ezért szerinte minden olyan beavatkozás, ami a piacot abba az irányba viszi, hogy az árak fenntarthatóan csökkenjenek, az indokolt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.