A magyar gazdaság szívébe talált a német válság: összezuhant a külkereskedelmünk
Továbbra sem talál magára a magyar gazdaság egyik húzóágazata, márciusban az előző év azonos időszakához képest az export euróban számított értéke 15, az importé 20 százalékkal kisebb volt. A termék-külkereskedelmi egyenleg 512 millió euróval javult – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az előző hónaphoz viszonyítva is csökkent a volumen, az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal mérséklődött.
A kivitel értéke 12,2 milliárd eurót (4812 milliárd forintot), a behozatalé 10,7 milliárd eurót (4215 milliárd forintot) tett ki, amivel a termék-külkereskedelmi egyenleg 1,5 milliárd euró (597 milliárd forint) volt.
Az adatok kapcsán a tisztánlátást nehezíti, hogy kevesebb munkanap volt idén márciusban, ezzel együtt továbbra is lesújtó képet mutat a magyar export, ami az idei kilátásokra is rányomja a bélyegét.
Tavaly nyár vége óta jól láthatóan egyre inkább begyűrűzik a magyar gazdaságba a német recesszió. Ennek tudható be, hogy már az első két hónap után a kormány átírta a növekedési várakozásokat. Az eredeti 4 százalékos GDP-bővülés helyett ma már 2,5 százalékos célt tart elérhetőnek a kabinet. A német gazdaság és ipar problémái miatt utazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még április közepén Németországba. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi szokásos péntek reggeli rádióinterjújában is ugyanerre az okra vezette vissza a vártnál alacsonyabb idei növekedést is. Szerinte, ha a háború megszűnne, akkor a magyar növekedés a kétszerese lenne a mostaninak. Amiatt, hogy nem tudni, hogy a külső, nyugati piacaink mikor állnak helyre, ezért a kormány igyekszik kiterjeszteni a magyar gazdaság hatókörét a keleti piacok felé is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.