VG-konferencia: az idegsebészet ma már az életminőséget is javítja

Az alvás kiváló stresszkezelési technika lenne, ám ha stresszesek vagyunk, nem tudunk elaludni, ami további stresszforrást generál – kezdte előadását Vida Zsuzsanna, a Magyar Alvás Szövetség szakmai elnöke, neurológus-szomnológus a Figyelő és a Világgazdaság Csak egészség legyen címet viselő kétnapos konferenciájának első napján, kedden. Hozzátette, hogy a mesterséges fények elterjedése sem tett jót az alvászavarok szempontjából. Érdekesség, hogy a villanyvilágítás elterjedésével a korábbi tízórás (!) átlagos alvásidő hat óra negyven percre csökkent.

A népesség 95 százalékának átmenetileg már volt alvászavara, míg a felnőttek nagyjából negyede találkozott a problémával – ismertette Vida Zsuzsanna. Mindez azért is érdekes, mert az alvás fontosságát a memória regenerálódása is igazolja, szükséges a megfelelő memóriateljesítményhez is.

Megfelelő alvás nélkül nem lehet nyugodt életünk

Az alváshiány összefügghet a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával, gátolja a fogyást, és fogékonyabbak lehetünk a fertőző betegségekre is – hívta fel a figyelmet a szakember a kevésbé közkeletű alváshiány okozta tünetekre.

Érdekes még, hogy az emberi óragének huszonöt órára vannak beállítva, sejtszinten van jelen a bioritmusunkban, a korán vagy későn kelés (pacsirta vagy bagoly típus) is genetikai eredetű, ahogyan az is, hogy az éjszakázás után az illető hogyan teljesít másnap.

Érdemes kivizsgáltatni magunkat akkor, ha rendszeresen napi kilenc-tíz óra alvásnál többre van szükségünk – hívta fel a figyelmet Vida Zsuzsanna.

Az alvásproblémákról szólva azt mondta, ha nem tudunk elaludni, keljünk fel az ágyból, az sem baj, ha a lakás más pontján alszunk el, egy hosszú ideje alvászavarral küzdő embert ugyanis akár a saját ágya is stresszelhet.

Majdnem csodát tehet az idegsebészet

Valálik István, az Észak-Budai Szent János Centrumkórház idegsebész főorvosa előadásában azt mondta, az idegsebészet kezdetben a túlélést jelentette, az idegsebészeti új technológiák lényegében az elmúlt pár évtizedben terjedtek csak el.

Az első beavatkozások a kézremegés csillapítását célozták, az első innovációkat a Parkinson-kórosok esetében alkalmazták, az 5 hertz körüli remegést sikerült megszüntetni. Ezt a beavatkozást egyre korszerűbb módszerekkel végzik, az innovációban az idegsebész főorvosnak kiemelkedő szerepe van.

Bár a remegés a legismertebb, de a főorvos hozott példát disztónia (kóros izom-összehúzódások miatti akaratlan mozgás) megszüntetésére is: a beteg az önkéntelen arcmozgások miatt nem tudta kinyitni a szemét, a beavatkozást követően viszont tünetmentessé vált. Az idegsebész által hozott további példákból is az derült ki: a kezdetben a túlélést jelentő orvostudományi alág ma már egyértelműen az életminőségünket hivatott javítani, és folyamatosan fejlődik.

Szó esett a genomika tudományterületéről is, ami a genomot és a gének kölcsönhatásait vizsgáló multidiszciplináris tudományt fedi le, abban a reményben, hogy az összes betegségünk okát fel tudjuk térképezni. Ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke kiemelte, a diagnosztikában már látszik úttörés: súlyos, örökölt genetikai betegség esetén önmagában nem az életmód számít, muszáj a kezelésre is figyelmet fordítani – például a lakosság 5 százalékának hajlama van trombózis kialakulására. Ugyanakkor a cukorbetegség rizikója sem jelenti automatikusan a betegség kialakulását – hívta fel a figyelmet.

Arról is beszélt, bár léteznek magasabb árfekvésű mikrobiom-vizsgálati csomagok, ám ezek sem adnak pontos választ minden kérdésünkre, például a teljes bélflóránk működésére, felépítésére.

Az egészséges munkavállaló az egyik legjobb üzlet

„Jó üzlet-e az egészséges munkavállaló? A rövid válasz igen, ám a kérdés jóval összetettebb” – derült ki Csébfalvi János, az Inspiring Culture tanácsadó cég vezetőjének előadásából. Kifejtette: fizikai, lelki, szellemi, érzelmi, társas, foglalkozási, környezeti jóllétet is megkülönböztetünk. Itt megemlített néhány közvélemény-kutatási eredményt is, miszerint a munkavállalók 60 százaléka nem azonosul a vállalattal, a fluktuáció elérheti a 80 százalékot is, míg az embereket jobban előtérbe helyező vállalatok a tőzsdén is jobban teljesítenek.

Ez egyben megválaszolja a kérdést – derül ki az előadásból –, de a nyereség is nagyobb az emberközpontú cégeknél. Persze csupán az egészségprogramok indításával nem lehet mindent egy csapásra megoldani, a vezetői példamutatás kulcsfontosságú, ahogyan az is, hogy a munka egy közösen elfogadott küldetés legyen.