Úgy tűnik, továbbra sem sikerült feltöltenie az év elején meghirdetett munkakörét Lidlnek. A német diszkont először február első napjaiban adott fel álláshirdetést, amelyben területi értékesítési vezetőt keresett Budapest és környékére több mint másfél milliós bruttó fizetésért. Ám a Lidl honlapján még mindig elérhető a hirdetés, azaz eddig nem találták meg a megfelelő szakembert.
Ennek az lehet az oka, hogy nem kis munkával jár ilyen állás: a 9-12 hónapos betanulási időszakot követően a pozícióra felvett munkatársnak négy-hat üzletet kell irányítania, ami 120-200 dolgozó felügyeletével jár együtt.
A jelentős felelősség mellé versenyképes bér is jár, a munkakörben három év után elérhető bruttó munkabér 1 569 000 forint. Ráadásul a Lidl honlapja szerint országosan négy területi értékesítőt is keresnek ilyen bérrel.
Nemcsak Budapesten és környékén, hanem Nyugat-Magyarországon, Kelet-Magyarországon, illetve Közép-Magyarországon és Dél-Magyarországon is van nyitott a pozíció erre a munkakörre.
Hiába a céges autó, telefon, a jó fizetés, óriási a felelősség és a fluktuáció
– ezzel indokolta iparági forrásunk, mi lehet az oka annak, hogy nem sikerült betölteni ennyi idő alatt pozíciót, ami ugyan magas fizetéssel kecsegtet, de rengeteg munkával is jár, amit nem mindenki bír hosszú távon. Emellett – mint megtudtunk – a kiskereskedelmi láncok gyakran egymástól szívják el a munkaerőt, ami állandó kényszer a az érintett cégeknek.
Kerestük a Lidlt is kérdéseinkkel, amint válaszolnak cikkünket frissítjük.
Korábban írtunk róla, a munkaerőhiány gyakorlatilag minden ágazatban és munkakörben érezteti hatását, különösen igaz ez a mezőgazdaságra, főleg ha a határ is közel van. Nyugat-Magyarországon középvezetőt, telepvezetőt például egyáltalán nem találni.
Egy középvezető felénk havi 600–700 ezer nettót megkeres nyolcórai munkával, ám sajnos még így sincs jelentkező
– mondta a Kisalföldnek egy tulajdonos, aki szerint így nem marad más választása, mint a vendégmunkások alkalmazása, különben be kellene zárnia a telepet.
A nemzetgazdasági átlag ugyanakkor a másfél milliótól jócskán elmarad: februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetén bruttó 605 ezer forint volt, a bruttó kereset mediánértéke még ennél is kevesebb, mindössze 491 ezer forintot tett ki. Tehát a hazai dolgozók fele a másfél milliós fizetés egyharmadát sem keresi meg. Ettől függetlenül egyes pozíciókban lehetnek nagyon magas fizetések. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a információ, kommunikáció ágazatban átlépte az egymillió forintot februárban a bruttó átlagbér.
Abban viszont jó ideje nincs változás, hogy továbbra is nagy szakadék van a hazai bérekben: míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz majdnem kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban. Öröm az ürömben, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.