Debrecen és a BMW: a határ a csillagos ég – a kulcsember harmadszor is újrázna
Első polgármesterré választásakor célként határozta meg, hogy Debrecen határon átnyúló szerepkörrel bíró regionális centrummá fejlődjön, kvázi az ország második fővárosa legyen. Hogyan áll ennek a programnak a megvalósítása?
Jó úton haladunk efelé, az pedig egészen biztos, hogy most mi vagyunk a bajnokok a régióban nemzetközi viszonylatban is. Hiszen az a működőtőke-beáramlás, amely Debrecent jellemzi az elmúlt időben, másutt egészen biztosan nem tapasztalható. Ez a gazdasági fejlődés meg is adja az ambíciót más területeken is: a város növekedési alapfeltételei közé tartozó közlekedési infrastruktúra-fejlesztések jó ütemben haladnak, a város keleti részének újraértelmezésével a lakóterületi növekedés is elindult a maga útján.
Jól halad az új közlekedési folyosók kialakítása, és előttünk van a repülőtér további fejlesztése is, ami a regionális szerepkörnek nagyon fontos eleme.
Jelentős kulturális beruházásokat hajtottunk végre, s ezek közül is kiemelkednek azok a technikájukat tekintve is igen magas színvonalú infrastruktúra-fejlesztések, amelyek két nagyon korszerű színházépületet eredményeztek. Vagyis mindent figyelembe véve azt lehet mondani, hogy Debrecen már most is a régió vezető városa, és a következő években, évtizedekben még inkább az lesz.
Sokszor említi, hogy a térség 21. századi gazdasági fejlődésének elsődleges húzóereje a BMW. Tudva, hogy az üzleti kapcsolatok erősítése terén végzett munkájáért nemrégiben Német–Magyar Barátság díjjal tüntette ki önt a Deutscher Wirtschaftsclub Ungarn, lehet azt mondani, hogy gazdaságfejlesztési koncepciója megvalósításában a német reláció Papp Lászlónak személyesen is a „szíve közepe”?
Egy polgármesternek minden befektetőt kedvelnie, szeretnie kell, és természetesen nagy tisztelettel lenni minden befektető iránt. Én így is vagyok ezzel. Erős meggyőződésem ugyanis, hogy a világgazdaságban sikeres vállalatirányítási struktúrák és modellek beillesztésével, technológiai transzfer segítségével le tudjuk rövidíteni azt a fejlődési utat, amelyet a nyugat-európai országok bejártak, s amely úttól a II. világháború után létrejött gazdasági-társadalmi paradigma eltérített bennünket.
A működő tőke bevonzásán keresztül Debrecen esetében is ezt látom olyan erőnek, amellyel óriási piacot tudunk biztosítani a helyi gazdaság számára is, hiszen a kkv-szektor beszállítóként, szolgáltatóként be tud kapcsolódni a nagyvállalatok termelési láncába.
Vagyis ebben a megközelítésben a „szívem közepe” az, hogy a debreceni gazdaságnak a magyar ága profitáljon a legtöbbet a nemzetközi tőke jelenléte által indukált gazdasági fejlődésből.
Mindezzel együtt természetesen az ember nem tudja magát megtagadni. Gyerekkoromban néhány nyugatnémet családdal tartottuk a kapcsolatot, barátaink voltak, minden évben meglátogattak bennünket. Én többek között ezért kezdtem már az általános iskolában németül tanulni, és mikor Oliver Zipse, a BMW tárgyaló delegációjának vezetőjeként 2018-ban Debrecenben járt, ez igen hasznosnak bizonyult, ugyanis a Debrecen mellett szóló érveket egy német nyelvű prezentáció keretében ismertettem.
A hét pontban összefoglalt érvrendszer, feltételezem hozzájárulhatott a Debrecen számára kedvező döntéshez, hiszen a BMW végül is úgy határozott, hogy itt építi fel új európai gyár. Hozzáteszem: a város német gazdasági kapcsolatainak kezdete jócskán a BMW érkezése előtti időkre tehetők. A csapágygyártást, az egyik tradicionális debreceni iparágat a Schaeffler/FAG mentette meg és indította újra. De mellettük számos más gazdasági szereplő telepedett le német nyelvterületről – ideértem a svájciakat, osztrákokat is. A német reláció természetesen nem csak a gazdaság vonatkozásában fontos. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a mindenkori német nagykövetséggel, a Goethe Intézettel, német üzleti érdekképviseleti szervezetekkel.
Debrecenben működik a hídszerep
Ha nyugat, akkor elsősorban Németország, ha kelet, akkor Kína – legalábbis a befektetéseket illetően. Debrecen e kettő összefésülésében élen jár. Van a városban olyan kínai akkumulátorgyártó is, amelyhez a BMW kifejezetten ragaszkodott. Ebben a békés együttélésben mennyire van benne a város, és mennyiben tekinthető ez az üzleti élet természetes megnyilvánulásának?
A Debrecenben kialakuló gazdasági ökoszisztéma nagyon jelentős beszállítói kör idetelepítését igényli, ám az, hogy ebben döntést szülessen, nem az önkormányzat, hanem a nagy vállatok kompetenciája. Tehát ha egy vállalat úgy határoz, hogy közvetlenül maga mellé szeretné letelepíteni valamelyik beszállítóját – legyen az német, kínai, olasz, francia vagy brit –, akkor nekünk ezt támogatni kell, és mi ezt is tesszük.
A tények azt mutatják, hogy a német gazdaság igényli a távol-keleti tudást, technológiát és hatékonyságot. Ezért helyes szerintem a magyar kormány azon politikája, hogy mind kelet felé, mind nyugat felé nyitott, és arra törekszik, hogy Magyarország hídszerepet töltsön be ebben a viszonylatban.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben korántsem kockázatmentes, blokkosodást ellenző, konnektivitáspárti külgazdaságpolitikában Debrecen olyan az ország számára, mint egy kis laboratórium, mert nálunk többnyire úgy történnek a dolgok, hogy lehet belőlük következtetéseket levonni, és ezekre alapozva akár országos programokat is végrehajtani. Megjegyzem, Debrecenben jól tetten érhető a hídszerep is, hiszen távol-keleti és nyugati – akár amerikai – befektetők üzletkötése napi szinten is magától értetődik.
A korábbi szavaiból is kiderült, hogy ahogyan az egész ország, úgy a laboratóriumszerepben lévő Debrecen is erősen számol a beáramló tőke multiplikatív hatásával. Mennyire érzi ezt az áldásos hatást?
Ez a ciklus tele volt problémákkal, kihívásokkal, amikor is megtört az a nagyon dinamikus növekedés, amely 2020 elejéig jellemezte a világunkat. Érdekes módon Debrecen pontosan e gazdasági hullámvölgy időszakában úgy ívelt fölfelé, mint a nyíl. Az emberek személyes egzisztenciájukban viszont ezt nem feltétlenül érezték: energiaválsággal, inflációval, reálbércsökkenéssel kellett, illetve kell megküzdenünk, ami – lássuk be – nem igazán tett jót a konjunktúraindexnek. Ez tény, ám ha a Debrecent jellemző folyamatok törvényszerűségeit nézzük, akkor nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy az a tőkekoncentráció, az a gazdasági erőkoncentráció, ami itt létrejön, a következő években az élet minden területén egészen kiemelkedő módon fogja éreztetni a pozitív hatását.
Ez a „jóslat” nagyon is reális, hiszen a legnagyobb ipari üzemek még nem termelnek, a multiplikátor hatások nagyarányú megjelenése pedig leginkább ezeknek a beindulását követően várható. Ha az európai parlamenti választások eredményeként sikerül megelőzni, hogy az orosz–ukrán háború európai méretűvé szélesedjen, akkor Debrecen számára a határ a csillagos ég.
Mindezekkel együtt már vannak olyan területek, amelyek jelen pillanatban is hatalmasat profitálnak ezekből a folyamatokból. Ilyen például a gazdasági turizmus, ami legerőteljesebben a szállodaiparban és a hozzá kapcsolódó szolgáltatási szektorban érhető tetten.
2023 – ami gazdaságilag igen nehéz év volt, hiszen energiaválság, reálbércsökkenés, infláció jellemezte – több mint 577 ezer vendégéjszakát hozott Debrecen számára.
Ez a szám nagyobb, mint a Covid előtti utolsó csúcsév teljesítménye. Vagyis az új csúcsév 2023, és ehhez képest 2024 első negyedéve több mint 20 százalékos növekedést hozott a bázisidőszakhoz képest a szállodai kihasználtságban.
Ha most azonnal lenne plusz ezer szállodai szoba Debrecenben, akkor sem lenne probléma a kihasználtságukkal, és ez még inkább így lesz a következő években.
Ezért újabb szállodai fejlesztések szükségesek, s ehhez a változáshoz a nagy nemzetközi szállodaláncok részben már itt vannak, részben pedig folyamatosan érkeznek. De érzékeli a működő tőke jelenlétét az ingatlanpiac is, hiszen az új építésű társasházak négyzetméterára 1–1,3 millió forint között mozog, ami azt jelenti, hogy a használt lakások ára is nagymértékben növekedett az elmúlt években. Ez kihívást is generál az önkormányzat számára, mert a fiataloknak a lakáshoz jutását muszáj támogatni. Erre a célra hoztuk létre a Főnix Lakásprogramot, melynek keretében az önkormányzat 2025-től a bérlakáspiac új szereplőjeként jelenik meg. A magánépítkezések terén úgy kalkulálunk, hogy egy éven belül 1500 lakás építésének kell elkezdődnie. Ehhez a város keleti részén szeretnénk a közmű-infrastruktúra alapfejlesztésével 1200 hektárnyi területet feltárni, amibe rozsdaövezeteket, volt ipari övezeteket és zártkerti övezeteket is bevonunk. Ez is multiplikátor hatású lesz, és nem is jelentéktelen.
Többször is úgy nyilatkozott, hogy a „gazdaságfejlesztés-nehéz” várospolitika időszaka lassan lezárul, és kezdetét veszi – sőt, már vette is – a városfejlesztés-központú irányvonal. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban bezárul Debrecen a befektetők előtt?
Azt semmiképpen, de azt igen, hogy a már kialakult övezetek nagyságát egyelőre nem akarjuk növelni. Annál is inkább nem, mert még több száz hektárnyi fejlesztési területtel rendelkezünk az ipari övezeteken belül. Másrészt pedig nem Debrecennek kell minden ipari befektetőt fogadnia, hiszen van egy olyan kisvárosi agglomerációs gyűrű körülötte, ahol a nagyvállalatok beszállítói megtelepedhetnek, munkaerő-megtartó erőként jelentkezhetnek, perspektívát adva ezzel e települések lakosságának. Hajdúböszörmény például a BMW gyárától mindössze húsz kilométerre fekszik, s kifejezetten jól él ezzel a lehetőséggel. De ott van Nyíradony, Püspökladány vagy Polgár, s az utóbbi ráadásul saját ipari parkkal is rendelkezik. Tehát a válaszom másik része az, hogy nem vagyunk „Kisgömböc”, nem akarunk mindenkit „bekapni”, másnak is kell lehetőséget adni. Én ebben hiszek.
Lássuk a jövő járműveit tudományosan!
Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi debreceni látogatásakor önt az ország legtehetségesebb polgármesterének nevezte. Azt is bejelentette, hogy egy közlekedési múzeumot szeretne létrehozni a városban. Hogyan értékeli ezt a gesztust?
A kérdés első részéről annyit: őszintén remélem, hogy a választók is úgy ítélik meg a személyemet, mint Lázár miniszter úr, akiről egyébként köztudott, hogy tud meglepetést okozni, s egy nagyon kedves ajándékkal jött Debrecenbe. Már korábban felvetette nekem, hogy tekintettel Debrecen autóiparban, elektormobilitásban betöltendő jövőbeli szerepére, szerencsés lenne egy olyan közlekedési múzeumot létrehozni, amely egy kicsit a jövőt, a tudomány jövőbeni alakulását is megpróbálhatná modellezni.
A BMW-gyár területe mellett van is egy nagyon szép állami terület, amely egyfajta kapuja lenne ennek a hatalmas ipari övezetnek, és ahol el lehetne helyezni ezt az izgalmas létesítményt.
Ez egy nagyon érdekes, perspektivikus gondolat, és – ahogy Lázár miniszter urat ismerem – képes rá és megcsinálja.
Ha már a jövőorientált tudományt említette: a Debreceni Egyetem hogyan segíti az önök működőtőke multiplikatív hatására építő gazdaságpolitikáját?
Általában igaz a debreceni oktatásra, hogy úgy alakult át az elmúlt években, hogy abszolút módon követte a város fejlődésének útvonalát. Ha a szakképzési centrumra gondolunk, akkor az a képzési portfólióját a város stratégiájának megfelelően alakította át, és éppen ezért sikeres. Majdnem megduplázta a diákjai létszámát, mert tud olyan szakembereket képezni, akikre effektív igény van. Ennek a folyamatnak a másik eleme a mérnökképzés, amiben a Debreceni Egyetem az elmúlt tíz évben elképesztő léptékben fejlődött.
A járműipari laboratóriummal megteremtődik a minőségi képzéshez szükséges 21. századi infrastruktúra is, a nagy ipari szereplők pedig ott állnak a képzési folyamatok mögött – legyen szó szakképzésről vagy egyetemi képzésről. Be is lépnek az oktatásba, és olyan tudást adnak át a fiataloknak, amely megfelel az érdeklődésüknek, másrészt pedig majd megfelel a felvevőpiacnak, a munkaerőpiacnak és rendkívül fontos az alapvető gazdasági szereplők számára.
Tehát összességében elmondhatom, hogy egy rendkívül ideális, jövőorientált helyzet alakult ki nálunk az elmúlt időszakban. Az élet maga is bebizonyította, hogy Debrecen jó stratégiát választott, már csak azért is, mert a Financial Times megállapította: Debrecen a világ tíz legjobb tőkevonzó képességgel rendelkező városa közé tartozik. Debrecen fenntartható, jó fejlődési pályán van. Ez perspektíva a városnak és perspektíva a város polgárainak, sőt, tágabban értelmezve a régió polgárainak is. A szakképzés és a felsőoktatás pedig ennek nemcsak jó szolgálója, de eminens húzóereje is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.