Elképesztő bérrobbanás zajlik Magyarországon, hamarosan itt lehet a félmillió forintos nettó fizetés

Noha az elemzők is bérdinamika erőteljes lassulását várták a tavaszi hónapoktól, egyelőre semmi jele annak, hogy beigazolódnának a korábbi félelmek: a januári 14,5 százalékos növekedési ütem után még áprilisban is, amikor a hazai cégek végrehajtották az év eleji béremeléseiket, még mindig 13,5 százalékkal növekedtek a bruttó keresetek.

Még áprilisban írtunk róla , hogy az elemzőket is meglepte az idei első hónapokban tapasztalt béremelkedési szint, a 14 százalék fölötti ütem annak fényében volt váratlan, hogy tavaly év végén még jócskán ez alatti dinamikát vártak a szakemberek, elvétve akadt, aki két számjegyű emelkedésre számított. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő mindezt akkor azzal magyarázta, hogy amit látunk, az még nem az idei, hanem a tavalyi bérdinamikát tükrözi, amikor a magas infláció miatt extrém béremeléseket hajtottak végre a cégek, ezért amellett érvelt, hogy márciustól kezdve már jóval alacsonyabb számokat látunk majd.

Hogy nem így lett, azt a legutóbbi kereseti adatok is mutatják: áprilisban teljes munkaidőben alkalmazásban állók a bruttó átlagbére 645 ezer forint, míg a nettó 429 ezer forintot tett ki, a kedvezmények figyelembevételével pedig 444 ezer forintot.

November–december hónapokban rendre megugrik a hazai bérnövekedések üteme, az ilyenkor szokásos év végi prémiumok 40-50 ezer forinttal dobják meg a havi keresete. Arra azonban még várni kell, hogy konstans ott is maradjon, ugyanis minden jel szerint az év végén már erőteljesen csökkenhet a bérdinamika:

• egyrészt tavaly kivételesen pont decemberben emelkedett a minimálbér, ami miatt 16 százalék fölé ugrott a béremelkedések üteme, tehát ez most legközelebb a magas bázis miatt alacsonyabb számokat hozhat; 
• jövőre a mostaninál is egy alacsonyabb inflációs közeg várható, amelyben a vállalatok által végrehajtott béremelések mértéke 10 százalék alá eshet ( ez áprilisban 11 százalék volt), miközben a költségvetési szféra béremelései is 
• harmadrészt a bérdinamika is függ attól is, hogy mekkora mértékben emelkedik a minimálbér, illetve hogyan alakul a munkaerőhiány a következő hónapokban, különösen, ha az ipar és a külső kereslet gondjai továbbra sem oldódnak.

Azt azonban rögtön hozzátesszük, itt csak átlagbérről beszélünk, reálisabb képet ad a hazai fizetésekről a mediánbér, ami megmutatja, hogy mennyit keres a lakosság egyik és mennyit a másik fele. Ennek most a nettója most éppen 357 900 forint. Mivel a mediánbér általában az átlagkereset 80 százalékának felel meg, így könnyen ki lehet számolni, hogy a fél millió forintos átlagfizetés mellett a magyar lakosság fele még mindig 400 ezer forint alatt fog keresni, a másik fele pedig efölött. 

A mostani béremelések kapcsán azonban fontos megjegyezni, hogy az alsó kereseti sávokban az átlagnál nagyobb emelések vannak, a legutóbb a nettó mediánbér 16,7 százalékkal növekedett.

Idén valamit visszaadnak a vállalatok az indokolatlan áremelésekből

Az erőteljes bérdinamikára szükség, a tavalyi 17,9 százalékos éves átlagos inflációval a keresetek értelemszerűen nem tudták tartani a tempót így, emiatt a hazai fizetések 2,9 százalékkal értéktelenedtek le. A hazai inflációban sok minden közrejátszott, mint a vállatokat sújtó energiaárrobbanásból fakadó költségnövekedés, vagy a profit húzta infláció. Ez utóbbi főleg azért volt fájó, mert a magyarországi vállalatok pont az energiaválság kellős közepén növelték a profitjukat, akkor, amikor idehaza végig 20 százalék fölött tanyázott az infláció. Csak ez az egy hatás a hazai drágulás ötödért felelt, és épp ez lehet az, ami idén megtámasztja a bérnövekedést, azaz

Arra kicsi az esély, hogy a vállalatok csökkentik az áraikat, aminek talán sokan örülnének, arra már inkább, hogy emeljék a béreket, de a fogyasztó szempontjából mindegy is, végeredményben az számít, hogy többet érjenek a fizetések.

Visszatérhet az élet a boltokban

Bár még nem ismerjük a májusi kiskereskedelmi adatokat és meglehetősen hektikus képet mutatnak az eddigi forgalmi adatok, az államháztartás májusi számai már bizakodásra adnak okot: hosszú idő után először látszódik a költségvetésben a fogyasztás helyreállása, miután a tavalyihoz képest az áfabevételek 200 milliárddal emelkedtek. Egyre nagyobb esélye van annak tehát, hogy idén a fogyasztás és a belső kereslet lesz a gazdaság motorja, főleg, hogy a reálbérnövekedés üteme 6-7 százalék fölött alakulhat.