Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek sokat profitált eddig is a kétoldalú együttműködésből, így a felek készen állnak a kapcsolataik további fejlesztésére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Szijjártó az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterével, Abdalláh bin Tuk ál-Marrival közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 8 százalékkal bővült, és idén eddig a magyar export újabb 18 százalékos emelkedést produkált, ami jól mutatja, hogy a hazai vállalatok piacra lépése egyre sikeresebb a közel-keleti országban. Kitért a rákosrendezői projektre is, amelynek keretében új negyed épül a Rákosrendező vasútállomás környékén.
„Új, modern, zöld, fenntartható városrész épül majd a rákosrendezői vasútállomás környékén,
ahol ma elhagyott, romos ipari terület éktelenkedik. Ezt a területet újjáélesztjük, visszaadjuk a budapestieknek, visszaadjuk a magyar embereknek. Összetett, sport-, turisztikai, lakossági, gazdasági, üzleti funkciókkal rendelkező, új, modern zöld városrész jön ott majd létre” – közölte. Hozzátette, az a cél, hogy az idén már
szeptemberben át tudják adni a területet a fejlesztőnek fejlesztésre alkalmas állapotban.
Szijjártó elmondta, abban is megegyeztek, hogy magasabb szintre léptetik a két ország kutatási, szakmai, oktatási és képzési együttműködését, valamint együtt fognak működni a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen.
A külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy
a rákosrendezői projekt egy ötmilliárd eurós beruházás.
Ennek nyomán egy új városrész, egy új városnegyed valósul meg a Rákosrendező vasútállomás környékén,
új pályaudvar épülne, megépülne a ferihegyi gyorsvasút, amelyet ki tudnának adni koncesszióba, illetve meghosszabbítanák az M1-es metró vonalát.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a projekt bejelentésekor közölte, hogy a beruházás a sajtóban Mini-Dubajként híresült el, de szerinte, ha megépül, csakis Maxi-Dubaj lehet. Hozzátette, hogy csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható. Azt is mondta, hogy a beruházás komoly erőforrást igényel az államtól és a magánbefektetőtől is.
Az állam egymilliárd euróból (körülbelül 400 milliárd forintból) fejlesztené az itteni közlekedést, a területszennyezés kezelésére önmagában 20 milliárd forintot szánnak. A teljes fejlesztés bekerülése a 2500 milliárd forintos szintet biztosan eléri, de Lázár János arra is utalt, hogy
akár 10 milliárd euró, 4000 milliárd forint körüli is lehet a költség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.