BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Visszatérés a munkába: extrém módon aggódnak az anyák

Többnyire anyagi okok miatt térnek vissza a nők a munkába a gyermek születését követően, de sok esetben a karriercélok és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést. A dolgozó anyák egy friss kutatás szerint rendkívüli mértékben szoronganak: egyrészt aggódnak a gyermek elengedése miatt, emellé társulnak az általános munkahelyi stresszfaktorok, így például a teljesítménykényszer.

Az édesanyák Magyarországon általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra – közölte a Jobtain humánerőforrás-szolgáltató, amely mélyinterjúkat készített édesanyákkal és cégek HR-vezetőivel. A kutatásból kiderült, hogy az anyagi okok mellett a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a nők döntését a munkáról. 

magyar anyák Bankrupt.,Young,Tired,Stressed,Overworked,Businesswoman,Freelancer,Teacher,Student,Exhausted
A visszatérés a munkába extrém mértékű szorongást okoz az édesanyáknak / Fotó: Shutterstock

A visszatérést támogatja sok esetben, hogy az anya nem akar kiesni a szakmájából, a hosszabb távollét ugyanis nagyon megnehezíti egy magasabbra értékelt pozícióba való visszatérést. Sokan ugyanakkor kényszerként élik meg a munkába állást, és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak.

A visszatéréshez kapcsolódó félelmek nagyon széles skálán mozognak és sajnos nincs olyan anya, akit nem érintenek

– mutat rá Chapman-Varga Anna, a HR-szolgáltató projektmenedzsere. A munkába való visszatérés szerinte sokakban legalább akkora stresszt és élethelyzeti válságot okoz, mint a gyermek születése. 

Nagy kihívás behozni a lemaradást

Az anyák aggódnak a kialakult rutinok felborulása miatt, a gyerekek bölcsődébe vagy óvodába való beszoktatástól, az elengedés nehézségétől. Emellé társulnak az általános munkahelyi stresszfaktorok: a teljesítménykényszer, a helytállás miatti félelem, vállalkozóként pedig a rettegés attól, hogy nem sikerül visszaszerezni vagy pótolni az ügyfeleket – összegezték közleményben a kutatás tapasztalatait.

A munkából való távollét alatti változások megismerése és a szükséges kompetenciák ismételt elsajátítása gyermeknevelés mellett sokszor nagy kihívást jelent. Ehhez még hozzájön az is, hogy 

a kisgyerekes dolgozó mindennapjait a gyermekek betegsége is bonyolítja, mindez pedig rendkívül nagy mértékű szorongást okoz.

Betegség esetén meg kell oldani a gyermekek felügyeletét, vagy pedig az anyának táppénzre kell menni, ami – a tapasztalatok alapján – sokszor az édesanyák munkájába is kerülhet. 

A cégek segíthetik a visszatérést

A munkába való visszatérésről azok az anyák, akik korábbi munkahelyükre térnek vissza, a kutatás alapján többnyire pozitív fogadtatásról számoltak be. De gyakori az a helyzet is, hogy később ebből csalódás lesz, nem kezelik őket egyenértékű kollégaként. A magyar nők mintegy fele egyébként nem tér vissza az eredeti munkahelyére a szülési szabadságot követően.

A kutatásból kiderül, az anyák részéről lenne igény a visszatérést megkönnyítő képzésre, mentorálásra, hiszen így magabiztosabban kezdenék újra a munkát, így valamelyest csökkenne a rájuk nehezedő nyomás. Erre ugyanakkor a legtöbb cégnél nincs lehetőség, ugyanakkor egyre több helyen szánnak időt és energiát a tudás felfrissítésére, „beillesztő napok és hetek” beiktatására az anyák visszaintegrálásához.

Az apák jelenléte és támogatása nemcsak az énidő kihasználásában, hanem az anyák karrierépítésében is kulcsfontosságú. 

A mostani apukák sokkal inkább kiveszik a részüket a gyerekek gondozásából, mint korábban

– szögezték le a kutatás készítői. 

A kutatás keretében mélyinterjúkat készítettek, 48 édesanyát és 11 HR-vezetőt kérdeztek meg a gyártó, kereskedelmi és logisztikai szektorból Nyugat-, Közép-, és Kelet-Magyarországról egyaránt. A résztvevő édesanyák 20-45 év közöttiek voltak. 

Születésszám: ketyeg az időzített bomba a fejlett világban – ilyen lesz a jövő

Megállíthatatlannak tűnik a társadalmak elöregedése a fejlett világban, ami komoly kockázatokat vetít előre a gazdaságban. A születésszám csökkenésében van, aki időzített bombát lát, más pusztán demográfiai átmenetről beszél. Egy biztos, a nyugati országok gyökeresen másképp közelítik meg a problémát, mint Magyarország: sokan a nyugdíjkorhatár megemelésében és a migránsok becsatornázásában látják a megoldást, a hazai politika azonban elsősorban a családpolitikai intézkedésekre alapoz.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.