Az édesanyák Magyarországon általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra – közölte a Jobtain humánerőforrás-szolgáltató, amely mélyinterjúkat készített édesanyákkal és cégek HR-vezetőivel. A kutatásból kiderült, hogy az anyagi okok mellett a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a nők döntését a munkáról.
A visszatérést támogatja sok esetben, hogy az anya nem akar kiesni a szakmájából, a hosszabb távollét ugyanis nagyon megnehezíti egy magasabbra értékelt pozícióba való visszatérést. Sokan ugyanakkor kényszerként élik meg a munkába állást, és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak.
A visszatéréshez kapcsolódó félelmek nagyon széles skálán mozognak és sajnos nincs olyan anya, akit nem érintenek
– mutat rá Chapman-Varga Anna, a HR-szolgáltató projektmenedzsere. A munkába való visszatérés szerinte sokakban legalább akkora stresszt és élethelyzeti válságot okoz, mint a gyermek születése.
Az anyák aggódnak a kialakult rutinok felborulása miatt, a gyerekek bölcsődébe vagy óvodába való beszoktatástól, az elengedés nehézségétől. Emellé társulnak az általános munkahelyi stresszfaktorok: a teljesítménykényszer, a helytállás miatti félelem, vállalkozóként pedig a rettegés attól, hogy nem sikerül visszaszerezni vagy pótolni az ügyfeleket – összegezték közleményben a kutatás tapasztalatait.
A munkából való távollét alatti változások megismerése és a szükséges kompetenciák ismételt elsajátítása gyermeknevelés mellett sokszor nagy kihívást jelent. Ehhez még hozzájön az is, hogy
a kisgyerekes dolgozó mindennapjait a gyermekek betegsége is bonyolítja, mindez pedig rendkívül nagy mértékű szorongást okoz.
Betegség esetén meg kell oldani a gyermekek felügyeletét, vagy pedig az anyának táppénzre kell menni, ami – a tapasztalatok alapján – sokszor az édesanyák munkájába is kerülhet.
A munkába való visszatérésről azok az anyák, akik korábbi munkahelyükre térnek vissza, a kutatás alapján többnyire pozitív fogadtatásról számoltak be. De gyakori az a helyzet is, hogy később ebből csalódás lesz, nem kezelik őket egyenértékű kollégaként. A magyar nők mintegy fele egyébként nem tér vissza az eredeti munkahelyére a szülési szabadságot követően.
A kutatásból kiderül, az anyák részéről lenne igény a visszatérést megkönnyítő képzésre, mentorálásra, hiszen így magabiztosabban kezdenék újra a munkát, így valamelyest csökkenne a rájuk nehezedő nyomás. Erre ugyanakkor a legtöbb cégnél nincs lehetőség, ugyanakkor egyre több helyen szánnak időt és energiát a tudás felfrissítésére, „beillesztő napok és hetek” beiktatására az anyák visszaintegrálásához.
Az apák jelenléte és támogatása nemcsak az énidő kihasználásában, hanem az anyák karrierépítésében is kulcsfontosságú.
A mostani apukák sokkal inkább kiveszik a részüket a gyerekek gondozásából, mint korábban
– szögezték le a kutatás készítői.
A kutatás keretében mélyinterjúkat készítettek, 48 édesanyát és 11 HR-vezetőt kérdeztek meg a gyártó, kereskedelmi és logisztikai szektorból Nyugat-, Közép-, és Kelet-Magyarországról egyaránt. A résztvevő édesanyák 20-45 év közöttiek voltak.
Születésszám: ketyeg az időzített bomba a fejlett világban – ilyen lesz a jövőMegállíthatatlannak tűnik a társadalmak elöregedése a fejlett világban, ami komoly kockázatokat vetít előre a gazdaságban. A születésszám csökkenésében van, aki időzített bombát lát, más pusztán demográfiai átmenetről beszél. Egy biztos, a nyugati országok gyökeresen másképp közelítik meg a problémát, mint Magyarország: sokan a nyugdíjkorhatár megemelésében és a migránsok becsatornázásában látják a megoldást, a hazai politika azonban elsősorban a családpolitikai intézkedésekre alapoz. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.