BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
LUS2_IMG_4775

Nem fújt még ki az állampapírok vonzereje, nem tértek vissza a lakáspiacra a befektetők

Az államkötvényhozamok növekedésével 2023-ban elpárologtak a befektetők a lakáspiacról, és máig nem tértek igazából vissza, ami megfogja az árakat. Az év eleji 20-25 százalékos keresletrobbanás mára éves viszonylatban 15 százalékra szelídült, a kínálatot egyelőre nem tudja felszívni a kereslet, mindezek miatt az éves országos lakásdrágulás üteme nem haladta meg az 5 százalékot tavaly májushoz képest – derül ki a Világgazdaság ingatlanos podcastsorozata, a VG Négyzetméter friss epizódjából.

Zaklatott évet zárt tavaly a lakáspiac, az elmúlt tíz év leggyengébb forgalmával, majd az idei év elején berobbant a kereslet, de az erős kezdés után ellaposodott az éves növekmény, most langyos a piac – jellemezte a friss tapasztalatokat Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a VG Négyzetméter friss epizódjában.

lakáspiac
Lakáspiaci aktualitások: válogatni bőven van miből, az idei év jól indult, de csendesedik a kereslet / Fotó: Kallus György

 

Nem élénkül tovább a kereslet

Csendesedik a piac, az év elején látott 20-25 százalékos növekmény helyett, amikor ennyivel ugrott meg az Ingatlan.com-on mért érdeklődések száma az eladó lakásokra és házakra az év első néhány hónapjában, már csak 15-20 százalék az éves plusz, vagyis nem élénkül tovább a lakáspiaci kereslet.

Noha az idei év teljesen más, mint amit tavaly láttunk, mert az infláció csökkenésével a lakáshitelek is mérséklődtek, már 5,5-6 százalékos hitelkamatot is kaphatnak a lakásvásárlók a bankoktól. A bankszövetség kutatásában egyébként 6 százaléknál húzzák meg azt a határt, aminél alacsonyabb kamatok mellett jóval szívesebben vesznek föl hitelt a vevők, efölött viszont inkább kivárnak, és nem lépnek.

A kínálat továbbra is magas, amit nem képes felszívni a kereslet, várhatóan visszatérünk a forgalom tekintetében a 2022-es évhez, ami nagyon felemás volt, 140 ezer körüli tranzakciószámmal – véli Balogh László.

Mint emlékezetes, 

2015 és 2022 között megháromszorozódtak a lakásárak,

ez nem kis részben volt köszönhető a saját célra vásárlóknak, de a befektetőknek is. A bankban 2018–2020 környékén 2-3 százalékos kamatot lehetett kapni, viszont az ingatlanok egy év alatt drágultak 20-25 százalékot, a lakás bérbeadásával pedig még tovább lehetett növelni a befektetés hozamszintjét. 

Az államkötvényhozamok növekedésével viszont 2023-ban elpárologtak a befektetők a lakáspiacról, és máig nem tértek igazából vissza: márciusban 10 százalék volt, a májusi kutatások adatai szerint pedig még mindig csak 15 százalék az arányuk.

Bár sokan mondják, hogy kifújt már az állampapírok hozamvonzereje, de azért ez még láthatóan nincs így.  

Sokan még mindig nem tervezik a visszatérésüket a lakáspiacra, ez pedig továbbra is megfogja az árakat

– fogalmazott az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mi lesz a felújítandó ingatlanokkal?

A felújításra szoruló ingatlanok nem igazán keresettek, mert a felújítástól sokan ódzkodnak, ugyanis bizonytalannak, kiszámíthatatlannak tartják a folyamatot, ami ritkán alakul a tervek szerint. Ugyanakkor szakértők arra biztatják a lakosságot, hogy most vágjanak bele, mert hamarabb kapni szakembert, és a vállalási árakat jobban kordában lehet tartani.

Balogh László szerint 

nem fogja felbolygatni és eltorzítani az ingatlanpiacot az otthonfelújítási támogatás, 

de ha az egy folyamatos programmá tudna kifutni, akkor adhatna egyfajta állandó keresletet az amúgy egyébként nem annyira keresett felújítandó állapotú családi házak iránt.

a20210426_Kadar-kocka_PT_FMH (2)
Mintegy 20-30 ezer ingatlan korszerűsítésére lehet elég az új otthonfelújítási támogatás kerete / Fotó: Pesti Tamás

A nagy többség jó állapotú, újszerű, felújított ingatlant keres, ezek értéke már a kisebb településeken is 20-30 millió forinttól indul. Budapesten 60-70 millió forintnál húzódik a lélektani határ, addig van kereslet, a küszöbár pedig nagyjából 30 milliótól indul, az alatt már szinte semmit nem kapni a fővárosban, amit nyugodt szívvel meg lehet venni.

Megmozdult a vidéki lakáspiac

A megyei jogú városokban, a vármegyeszékhelyeken a tömegpiaci plafon 40-50 millió forintnál húzható meg, óriási különbségekkel.

Példaként hangzott el, hogy a debreceni lakásárak mondhatni már karnyújtásnyira vannak a fővárosiaktól, és nyilván nem lehet összehasonlítani például egy békéscsabai ingatlanpiacot egy győrivel, vagy egy salgótarjánit egy szegedivel.

Ráadásul

a több helyen tervezett és részben már finiselő iparfejlesztések mind az eladó, mind a kiadó lakások árát felfelé mozgatják.

Az átlagos debreceni lakásbérleti díjak már csak 20 ezer forinttal maradnak el a 250 ezer forintos budapestiektől, igaz, a cívisváros nemcsak ipari beruházások helyszíne, hanem fontos diákváros is. 

A teljes beszélgetést számos érdekes részlettel itt hallgathatják meg:

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.