Nyári napforduló extrákkal
Csütörtökön kezdődik a csillagászati nyár, egész pontosan 22 óra 50 perckor lesz a nyári napforduló. Ekkor „fordul” meg a Nap, amely a téli napforduló óta folyamatosan haladt észak felé. A csütörtöki irányváltás után pedig elindul dél felé, hogy féléves vándorlás után ismét megérkezzen a téli napforduló időpontjához.
A napforduló egy csillagászati kifejezés, amellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Korábban június 24-én, Szt. Iván éjjelén ünnepelték a legrövidebb éjszakát, de manapság a valódi napforduló már június 20–21-ére esik. Ennek oka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása, amelynek következtében évente 24 percet tolódik a napállás maximumának időpontja – írja az Eumet.
Az Eumet érdekességként megjegyzi, hogy a legkorábbi napkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4–12 napig – attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont – szinte nem is változik.
Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis június 21-én megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban.
Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.
A Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton jár, ilyenkor a leghosszabb – Magyarországon közel 16 órás – a nappal, és ekkor legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük
akkor az éj valamivel több, mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed 10 és hajnali háromnegyed 4 között van.
Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.
Hagyományok
Szent Iván éjszakájához számos tűzzel kapcsolatos népszokást is párosítanak, hogy távol tartsák a gonosz szellemét. A Szent Iván-éji tábortűz a hagyomány szerint június 24-én éjfélkor gyulladt meg. A tűzgyújtás a nyári napforduló egyik legfontosabb népszokása, hiszen a tűz a fényt, a meleget és a termékenységet jelképezi. A bő termés reményében égő fáklyákkal a szántóföldeket is megkerülték.
A tábortűz körül az emberek táncoltak, énekeltek és jósoltak, hogy kifejezzék az örömöt és a reményt a nyár eljövetelére.
Egyes helyeken különböző tárgyakat is tűzbe dobtak, például gyümölcsöket, virágokat vagy gyógynövényeket. A tűzből vett parázsból pedig hozományt készítettek, amely boldogságot és termékenységet hozott a lányoknak.
A jóslások is gyakoriak voltak a nyári napforduló éjjelén, például előszeretettel jövendölték a következő év eseményeit, az időjárást, a termést vagy a házasságot.
Az ilyenkor szedett gyógynövényeket mágikus erővel ruházták fel, majd a betegségek megelőzésére és a gonosz szellemek elűzésére használták – olvasható a Népszokások oldalán.
Csillagászati esemény
Nagyon közeli ehhez a dátumhoz, mégpedig július 5-ei az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot. Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot, 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az ellipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, és ebből adódik a két csillagászati esemény, a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).
Az alábbi videó a nyári napforduló idején az északi sarkkörtől északra készült. Ott nem a leghosszabb nappalt ünneplik, hanem a „soha véget nem érő” nappalt. Télen a déli sarkkör térségében figyelhető meg ugyanez a jelenség – írja az Eumet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.