Költségvetés: tartani kell a hiánycélt – A KT elnöke szerint szükség esetén lépni fog a kormány

A 4,5 százalékos államháztartási hiánycél alatt rezeg a léc. Elfogadható lenne a tervszám újbóli módosítása, vagy faragni kell a költségvetés számain?

A kormány hitelességi kérdéssé tette az államadósság elleni küzdelmet, amikor az Alaptörvénybe foglalta, idén pedig annyira kiszámítottan lehet csak ezen a téren csökkentést elérni, hogy szükség lesz a jelenlegi hiánycél tartására. Ezért arra számítok, hogy ha kell, meg fognak történni a szükséges lépések. 

Mekkora lyuk látható jelenleg a költségvetésben?

A mostani bizonytalan környezetben, így, hogy még csak a második negyedév végén járunk, nehéz megbízható előrejelzést adni, az elemzők és a nemzetközi intézetek néhány tized százalékpont és 1 százalékpont közötti elcsúszásokat feltételeznek. Ugyan az előttünk álló fél év még tartogathat bőven pozitív és negatív meglepetéseket, prudenciális szempontból érdemes minél hamarabb intézkedni, az első lépések ezen a téren meg is történtek áprilisban a 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásával. Ha az elcsúszás 100–200 milliárd forint körül mozog, az érdemi hátrányok okozása nélkül is kezelhető, akár például az államadósság felvételének időzítésével is. 

Nagyobb elcsúszás esetén milyen opciót tartana a legszerencsésebbnek?

Elosztási kérdésekben a Költségvetési Tanács nem foglal állást, ugyanakkor közgazdasági szempontból a legcélszerűbb a kiadási oldal struktúrájában keresni a megoldást, mert ez a következő évi költségvetés számait is kedvezően befolyásolhatja. 

A legutóbbi havi adatok javulást mutattak az áfabevételek terén. Számít arra, hogy ez a tendencia fennmarad?

Nagyobb lett a kiszámíthatatlanság a húszas években, világjárvány, energiaársokk, majd háború következtek, ezért a rövid távú adatokat óvatosan kell kezelni. Tavaly a harmadik negyedévben a növekedés megindulásában az elemzők sora a tartós javulás jegyeit látta, aztán végül a német gazdaság gyengélkedése miatt is a negyedik negyedéves adat az egész éves számot negatívan befolyásolta. Idén akár ez épp fordítva is alakulhat. Valóban kulcskérdés a költségvetés szempontjából a fogyasztás növekedése, amihez ugyan a reálbérek emelkedése elvileg megteremtené az alapot, ugyanakkor a fogyasztói bizalom helyreállása lassabb folyamat is lehet. Azok a szerencsés családok, melyek rendelkeznek megtakarításokkal, a jövedelemnövekedés egy részét a megtakarításaik reálértékének visszaépítésére fordítják, a fogyasztásukat csak mérsékeltebben emelik. 

A migrációs politika miatt kiszabott uniós büntetés mennyire érinti negatívan a költségvetést?

Maga az összeg a GDP 0,1 százalékát teszi ki, ez a hiány szempontjából érzékelhető tétel. Ugyanakkor a beragadt nagyjából 10 milliárd euró uniós forráshoz képest a 200 millió már nem tűnik kigazdálkodhatatlannak. Az ilyen büntetések és az uniós pénzek kérdése az egyik legnehezebb feladat kockázati szempontból, ugyanis nem közgazdasági, hanem jogi-politikai vonalon születnek döntések, így nagyon nehezen jelezhetők előre. Bízom benne, hogy az európai parlamenti választások után a bizottság felállásával mindkét fél részéről lesz szándék olyan párbeszédre, amelyben a pragmatikus szempontok nagyobb szerepet kapnak. A napi egymillió euró büntetés miatt is fontos lenne ez, hiszen a büntetés így könnyen duplájára, triplájára nőhet. 

Úgy tűnik, hogy el fog indulni mások mellett Magyarország ellen is a túlzottdeficit-eljárás. Mekkora érvágás ez az országnak?

A befektetők számoltak ezzel a forgatókönyvvel, a bizalom emiatt önmagában nem romlik. Sőt az eljárás is kötöttséget ad a kormánynak a költségvetés konszolidálására, életbe lépnek az unió gazdasági kormányzásának a szabályai, amelyek előírják, hogy a hiányt és az adósságot milyen mértékben kell csökkenteni. Ez utóbbi esetben például szigorúbbak az elvárások annál, amit a hazai adósságszabály előír, igaz, a kormányzat deficitcsökkentési terve ambiciózusabb még az uniós elvárásoknál is. 

A növekedés az előrejelzések szerint 2-3 százalék között lehet, a vállalkozók szívesen látnának ösztönző programokat. Van mozgástér erre? 

A tanács számára a költségvetési fegyelem elsődleges, a kormánynak nyilván több szempontot kell mérlegelnie. Mozgástér lehetne, egy dolog fontos: nem többet kell költeni, hanem okosabban, hatékonyabban kell felhasználni a pénzt. Ez már versenyképességi kérdés is, aminek a fontossága az utóbbi időben felértékelődött nem csak Magyarországon, de az Európai Unió szintjén is. A KT januárban kiadott hároméves kitekintésében már hangsúlyozta, hogy a következő évek növekedése a versenyképességi reformok bevezetésén múlik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bizonyos, gyors eredményeket hozó intézkedéseket a versenyképesség javítása érdekében már a 2010-es években meglépett a kormány, például a munkaerőpiaci reformot, ami a foglalkoztatás masszív növekedését eredményezte. Magyarország forrásai korlátozottak, így az elköltött pénzek mennyiségében versenyezni kevésbé tudunk, a minőségben azonban vannak lehetőségek. 

A fiskális ösztönzés akár a hiánycél megemelésével milyen hatásokkal járna?

Ez a forgatókönyv nem lenne szerencsés, de nem is tartom valószínűnek. A kormány – ahogy már jeleztem – hitelességi kérdésként kezeli a makrogazdasági mutatók javítását, elsősorban az adósságcsökkentést – ehhez viszont a deficitcsökkentésen keresztül vezet az út. A gazdaságpolitika egyébként az előző ciklusokban – beleértve az 1998 és 2002 közötti időszakot – komoly reputációt szerzett a befektetők körében a fiskális fegyelem szempontjából. Ez ugyan csorbát szenvedett az energiaársokk és a háború kitörése után, a piacok relatív türelmét ugyanakkor a korábbi fegyelmezett politikának tulajdonítom. Ahhoz, hogy ezt a reputációt megőrizze a kormány, az év elején bemutatott felülvizsgált hiánycsökkentési terv betartása szükséges.

Említette, hogy nem lesz könnyű idén az államadósság rátájából faragni. Mi boríthatja a csökkentés tervét? 

Az egyik veszély az államadósságra az idei hiánycél nem teljesülése, de az árfolyamkockázattal is számolni kell, hiszen az államadósság közel 30 százaléka devizában áll fenn: az államadósság és a kamatkiadások forintban kifejezett értéke meghatározó. A stabil árfolyam ebben a helyzetben kiemelten fontos. 

Mi a legnagyobb kockázat?

A feszültségekkel terhelt időkben a piacok hajlamosabbak intenzívebben reagálni, bármilyen negatív fejlemény hatása dupla-tripla akkora lehet. A világpiaci folyamatokra nincs hatásunk, ezért fontos, hogy a gazdasági és a monetáris politika minél egyértelműbb jelzéseket adjon, illetve harmóniában legyen. Ez az, ami segíti az árfolyamot és stabilizálja a piacot, befolyásolja azt, hogy mekkora kockázati prémiummal finanszírozzák a magyar államadósságot. 

Az őszi amerikai választás költségvetési szempontból hordoznak pozitív vagy negatív kockázatokat?

Az amerikai választásnak akkor lehet markánsabb hatása a pénzpiacokra, ha az utolsó előrejelzésekhez képest meglepetésszerű lesz az eredmény. Vannak erőteljes különbségek a két elnökaspiráns politikái között, ami akár átmeneti volatilitást is okozhat. A piacok azonban nem a kampányban elhangzottak, hanem a programok alapján mondanak majd ítéletet. 

Mire számíthatunk gazdasági szempontból, ha a NATO nem csak hangoztatja, de konkrétan be is avatkozik Ukrajnában? 

A geopolitikai feszültségek soha nem tettek jót a kis országoknak, főleg, ha nyitott a gazdaságuk. Már az is negatívan érinti az egész régiót, hogy a szomszédban háború zajlik. A retorikai fordulatok ellenére sem számolnak a piacok eszkalációval, az ellenkező esetnek súlyos következményei lennének, gyakorlatilag hadviselő féllé válhatnánk, még ha Magyarország konkrét szerepvállalását el is kerülnénk a volt és az új NATO-főtitkárral folytatott megbeszélések alapján. 

Januárban lépett hivatalba, sikerült zökkenőmentesen átvenni a feladatokat Kovács Árpádtól? A soros uniós elnökség ellátásában hárul feladat a tanácsra, min dolgoznak most?

A magyar EU-elnökség féléves időszakához kapcsolódóan hivatalos feladata nincs a KT-nak, ugyanakkor kaptam felkéréseket arra, hogy bemutassam az idelátogató szakembereknek a testület munkáját. Ennek örömmel eleget teszek. Áprilisban tettük közzé a tavalyi év költségvetésének végrehajtásáról az elemzést, ősszel várható az első fél év mérlege.