Az MNB reagált az éves jelentésével kapcsolatos negatív cikkekre
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető testületei elítélik azokat a téves értelmezéseket, amelyek a felügyelőbizottság tegnapi napon megjelent éves jelentésén alapulnak – olvasható a jegybank közleményében. Mint írták, a megjelent hírek általánosan mutatnak be egy-egy olyan állítást a jelentésből, melyek vagy nem tükrözik a felügyelőbizottsági testület egységes álláspontját, vagy a jelentésben szereplő pozitív megállapítások mellőzésével, a szövegkörnyezetből kiragadva tesznek olyan megállapításokat, melyek alkalmasak az olvasók megtévesztésére.
Az felügyelőbizottság (FB) a hatáskörébe tartozó ügyekben folyamatosan tájékozódik az MNB működésével kapcsolatos döntésekről és azok hátteréről. Emellett módja van az ülései közötti időszakban a halaszthatatlan ügyekben azonnali felvilágosítást kérni, és az MNB vezetőivel kapcsolatba lépni, majd ezek megállapításairól véleményt formálni, kritikát megfogalmazni. Az FB jelentése is kiemeli ugyanakkor, hogy „az MNB − eleget téve a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek − negyedévente beszámolt az ügyvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről, amelynek keretében megküldte a felügyelőbizottság részére az aktuális negyedévben hozott, a felügyelőbizottság feladatkörét érintő igazgatósági határozatokat, melyek a tagok rendelkezésére álltak.”
A közleményben az áll, hogy a megjelent hírekkel ellentétben a jegybank elnöke számos esetben személyesen, vagy az adott kérdéskörben érintett, teljes kompetenciával rendelkező helyettese révén minden esetben képviselte magát az FB ülésein.
A jegybank azt is kiemelte, hogy az egyik alelnök hatáskörére vonatkozó állítás is félreértelmezésen alapul, hiszen a jelentésnek ezen része nem az FB testületének, csupán egyetlen FB-tagnak a véleményét tükrözi. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a jegybank igazgatósága maga határozhatja meg a szervezeti felépítést, valamint az ehhez rendelt feladatköröket. Az MNB munkaszervezete folyamatosan fejlődő, a jogszabályi változásokhoz igazodóan módosuló struktúra, amelyben a munkamegosztás a szervezet tagolásának alapja. Valamennyi alelnök felelősségi körébe tartozik a jegybanktörvény szerint alapvető feladatokat ellátó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt terület, mindamellett, hogy az alelnökök az Igazgatóság, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szervének, a Monetáris Tanácsnak is a tagjai.
A működési költségekre vonatkozó kritikákkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a világ szinte valamennyi jegybankja rendkívüli közegben működik 2020 óta, hiszen először a világjárvány kezeléséhez, majd a világpiaci és geopolitikai feszültségek nyomán kialakult inflációs helyzetre kellett hatékony megoldásokat találniuk.
A jegybank büszke arra, hogy olyan gyors és hatékony programokat dolgozott ki, melyek segítségével a magyar gazdaság kivételesen gyors helyreállását sikerült elérni. Hozzátették, hogy felesleges és szándékos torzítás a jegybank bértömeg-gazdálkodásával kapcsolatos adatok értelmezése is, hiszen a tavalyi évet leszámítva nemcsak az MNB, hanem mind a teljes nemzetgazdaságban, mind pedig azon belül az MNB munkaerőpiaci versenykörnyezetének tekinthető pénzügyi szektorban is az inflációt olykor messze meghaladó bérnövekedés volt jellemző. Szerintük ezzel kapcsolatban számos sajtóorgánum csak az FB jelentésének töredékét mutatta be, nem téve említést a 2023 decemberében bemutatott megtakarítási terv FB által is elismert eredményeiről.
A közleményben az olvasható, hogy félrevezető az az állítás, hogy a felügyelőbizottság hiába kérte a jegybank kizárólagos és többségi tulajdonában álló leányvállalatok közvetlen ellenőrzési jogát. A valóság ezzel szemben az, hogy a felügyelőbizottság hatáskörének az MNB leányvállalatai közvetlen ellenőrzésére vonatkozó, hivatkozott korlátja nem az MNB jogértelmezésén alapul. A tulajdonos Magyar Államot képviselő miniszter vezette Pénzügyminisztérium – az Európai Központi Bank véleményének figyelembevételével – maga készített tervezetet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény ilyen irányú módosítására, azonban ennek elfogadásának hiányában egyelőre nincs rá jogi lehetőség.
Az MNB Balatonakarattyai Oktatási és Konferenciaközpontjának „vártnál nagyobb kihasználtságával” kapcsolatos kritika nem helytálló annak fényében, hogy az MNB mindig egyértelművé tette, hogy a saját dolgozóinak továbbképzési helyszínéül, illetve a jegybank szakmai rendezvényeinek otthonául szolgáló területnek eleve teljes körű kihasználására törekedett – állítja a jegybank. Hozzátették, hogy a központi bank azzal a céllal kezdte meg az addig üresen álló terület rehabilitálását, hogy az oktatási központként, a hazai és nemzetközi, pénzügyi, gazdasági és tudományos konferenciák, valamint a jegybank munkavállalóinak szóló workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszíneként éledjen újjá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.