„Az Európai Bizottság döntése alapján hét ország ellen indul túlzottdeficit-eljárás, tehát ez nem csak hazánkat érinti” – így erősítette meg az ATV-nek küldött válaszában a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium, hogy túlzottdeficit-eljárást indul a közeljövőben Magyarország ellen is.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, szinte pontosan húsz évvel ezelőtt, közvetlenül az unióba való belépésünk után indította el Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárást, amelyet ismét megtett: ezúttal a járvány óta tartó túlköltekezés miatt javasolta még június közepén. A tanácsnak most júliusban kell döntenie arról, hogy a bizottság javaslatának megfelelően valóban elindítja-e az eljárást.
Legutóbb kilenc év kellett, hogy kikerüljünk ebből, ezúttal talán elég lesz három is.
Azért lehet ezt bátran kijelenteni, mert ma biztosan nincsen rosszabb állapotban a költségvetés, mint a baloldali kormányok idején. Egy nagy különbség van az akkori időkkel szemben: míg a 2000-es évek közepén konjunktúra és pénzbőség volt a világgazdaságban, és ennek ellenére volt magas nálunk a hiány (2006-ban a gazdasági növekedés csúcsán mintegy 10 százalékos volt a deficit), addig manapság egy alacsonyabb növekedési, dekonjunkturális szakaszban vagyunk, amikor sokkal nehezebb a hiányt lefaragni. És az sem mindegy, a hiány szerkezete hogyan néz ki, azaz állam működési oldalán vagy a beruházások terén keletkezik-e, mert az utóbbi időben inkább ez utóbbi volt a jellemző.
Ezzel együtt jól látható, hogy a kormány a korábbi évekhez képest sokkal inkább tűnik elkötelezettnek, hogy leszorítsa a deficitet – ezt mutatja, hogy ugyan a növekedés helyreállítása prioritást élvez, mégis 675 milliárd forintos beruházás elhalasztásáról döntött áprilisban. Azóta pedig az is kiderült, hogy tovább sarcolja a multikat, bankokat és energetikai cégeket, amelyektől a védelmi hozzájárulásként aposztrofált különadók formájában még idén 400 milliárd forint pluszbefizetést vár az államkasszába. Az idei gazdasági évnyitón pedig Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy a kormány tervei szerint három év alatt térnénk vissza a 3 százalék alatti szinthez. A kabinet ezen terve már összhangban lehetett az eljárás megindításával.
Fontos azonban leszögezni, hogy a megnövekedett hiányra nem azonnali intézkedésekkel kell reagálniuk a tagországoknak: a költségvetési hiányt fokozatosan kell csökkenteni. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedik
– írta a pénzügyminiszter az ATV-nek küldött válaszában, hangsúlyozva, hogy a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. Az idei 4,5 százalékos hiányt jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalék alá tervezi mérsékelni a szaktárca.
A magas hiány nemcsak nálunk okoz gondot az EU-ban: hasonló problémával küzd Belgium, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Málta és Szlovákia. A sokak által bezzegországnak tartott Románia ellen pedig azért nem indult procedúra, mert már a járvány előtt egyedüliként túlköltekezett, és még 2019-ben eljárást indított ellene a tanács.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.