Valami nagyon nincs rendben az unió gazdaságával: Magyarország a gyatra GDP-számokkal is dobogós
Szó szerint katasztrofális állapotban van az unió gazdasága, ami merőben más megvilágításba helyezi a vártnál rosszabb magyar GDP-adatokat. Mint ismert, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölte , hogy ugyan éves bázison 1,5 százalékkal nőtt a kibocsátás, negyedéves alapon azonban 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP, amivel ismét elakadt a növekedés helyreállása.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat eddig 9 ország esetében tette közzé a második negyedéves GDP-adatokat, tehát messzemenő következtetéseket még nem szabad levonni,
de az látható már most, hogy valami nagyon nincs rendben az unió gazdaságával, ahol a legmagasabb éves bázisú GDP-bővülést Portugália produkálta 1,5 százalékos növekedéssel. Magyarország az 1,3 százalékos teljesítményével jelenleg még a második.
Ausztria stagnál, Lettország GDP-je 0,4 százalékkal, Írországé 1,4 százalékkal csökkent. A régiós versenytársak közül egyedül Csehország közölte az adatokat, ott 0,4 százalékos volt az éves bővülés mértéke.
Negyedéves alapon sem sokkal jobb a helyzet
Ami a negyedéves bázisú növekedést illeti, a magyarnál rosszabb számokat ért el Lettország (mínusz 1,1 százalékos) és Svédország (mínusz 0,8) százalékos visszaeséssel.
A legmagasabb GDP-bővülést negyedéves alapon Írország produkálta 1,1 százalékos növekedéssel. De a többi ország sem tudott valami acélos teljesítményt felmutatni: Csehország és Franciaország 0,3 százalékkal, Belgium pedig 0,2 százalékkal bővült.
Így látják a nemzetközi elemzők
Csehország és Magyarország vártnál gyengébb GDP-adatai azt mutatják, hogy a gyenge külső kereslet továbbra is korlátozza a fellendülés sebességét Közép-Európában
– írták elemzésükben a Capital Economics közgazdászai, akik arra számítanak, hogy az idei év második felében a növekedés erősödni fog, de 2025-ig is eltarthat, mire a fellendülés valóban magasabb fokozatba kapcsol.
Rámutattak: az éves növekedési adatok mindkét országban erősödtek, Csehországban 0,3 százalékról 0,4 százalékra, Magyarországon 1,1 százalékról 1,5 százalékra, de gyengébbek voltak, mint azt a legtöbb elemző várta (a konszenzus 0,5 százalék és 2 százalék volt). Bár ezek a közlemények nem tartalmaznak részletes bontást, a csehországi sajtóközlemény megjegyezte, hogy a külső kereslet negatívan befolyásolta a növekedést. A statisztikai hivatal hasonló szellemben közölte, hogy az exportorientált ipar visszafogta a gazdasági növekedést.
Az elemzők úgy gondolják, hogy mind a cseh, mind a magyar gazdaságnak szerény növekedést kell felmutatnia az idei év második felében. Bár az eurózóna lassú gazdasági fellendülése azt sugallja, hogy a külső kereslet valószínűleg nem lesz erős hátszele az aktivitásnak, a belső keresletet továbbra is támogatni kell az alacsonyabb kamatlábak és a gyors jövedelemnövekedés hatásaival.
Jelezték, bármilyen növekedési előrejelzésük módosítása előtt megvárják a GDP-adatok teljes lebontását, de
a jelenlegi, 2,3 százalékos éves magyarországi növekedési előrejelzésük erre az évre túl erősnek tűnik, és még a csehországi 1,0 százalékos növekedési előrejelzésük kockázatai is lefelé mutatnak.
Szerintük ezek az adatközlések mindkét ország jegybankjait arra ösztönzik majd, hogy folytassák a monetáris lazítást; így arra számítanak, hogy a cseh jegybank csütörtökön 25 bázisponttal, 4,50 százalékra csökkenti irányadó kamatát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.