Súlyosabb büntetés jön mától az autósoknak, a banki átutalás is megdrágult

Durván emelkednek a közlekedési bírságok: mától 26–52 ezer forintot kell fizetnie annak, aki az elsőbbségi szabályokat sérti meg, de a szabálytalan előzés is 32,5–65 ezer forintos bírságot ér. 

Bajba kerül, aki lejárt műszakival közlekedik: 31 200 és 62 400 forint közötti bírsággal sújtható az, ha a járműnek több mint három, de kevesebb mint hat hónapja nem érvényes a műszaki papírja. A bírság magasabb, ha a műszaki már legalább hat hónapja érvénytelen, ezért 39 600–78 ezer forint lehet a büntetés, az egy évnél régebbi lejárat esetén pedig 46 800–93 600 forint.

A tilosban parkolásért is magasabb büntetés jár

A tiltott helyen való megállás büntetési tétele is megemelkedik: amíg a megállni tilos jelzőtáblánál 15 600–31 200 forint közötti összegű bírság szabható ki, addig a jogosulatlan várakozás mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen 65 000–156 000 forintba kerülhet majd. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen való megállásért 39 600 és 78 ezer forint bírság járhat. Akik megállnak az autóúton vagy az autópályán, azok 32 500 és 65 000 forint közötti bírságra számíthatnak, ha szabálytalanságon kapják őket.

Legalább 46 000 forintot kell fizetnie annak, aki úttest kereszteződésétől 5 méteren belül áll meg. Szigorúbban veszik a vezetés közbeni mobiltelefonozást is, erre 26 ezer és 52 ezer forint közötti bírság szabható ki.

A versenyhivatal is bekeményít

A háborús veszélyhelyzet ideje alatt a jogsértő vállalkozások csoportszintű, nettó árbevételének 13 százalékáról 15 százalékra emelkedik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabható bírság összegének felső határa, az augusztus 1-jét követően megvalósított versenyjogsértésnél. A HVG cikke szerint 13 százalékra tavaly szeptemberben emelkedett, előtte az uniós jog mintájára hosszú ideig 10 százaléknál állt meg a lehetőség. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt másfélszeresére emelkedett a GVH által kiszabható bírság maximuma. A háborús veszélyhelyzet 2024. november 20-ig él, ám valószínűleg az orosz–ukrán háború végéig áll majd fent, az meg ki tudja, meddig tart.

Még kevésbé ajánlatos adót csalni

Duplájára emelkedik augusztus elsejétől az adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság általános mértéke. Ez

• magánszemélyeknél négyszázezer,
• vállalkozásoknál pedig egymillió

forintot jelent.

Szintén kétszeresére, egymillió forintról kétmillió forintra emelkedik a kiszabható mulasztási bírság felső határa a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén. Szintén kétmillió forintra ugrik a mulasztási bírság felső határa a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenérték feltüntetésével történő teljesítése, valamint iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése esetén.

A szocho is változik

Ahogy azt megírtuk, 2023 július elseje óta a kamatjövedelmek után a 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni.

Eredetileg ez csak az ukrajnai háború miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére volt érvényes, egy júniusi jogszabályváltozás nyomán azonban véglegesen velünk marad a sarc, miután kikerült a korábbi kitétel, miszerint a szochofizetési kötelezettség csak a veszélyhelyzet idejére lenne érvényben. Azaz a kamatjövedelmek után fizetett szocho egy átmeneti adónemből végleges teherré vált augusztus első napjától.