Elemzők az ipar júniusi számairól: nem jó, de nem is tragikus

„Bár az ipari termelés volumene júniusban 8,2 százalékkal visszaesett, az adat összességében nem annyira rossz, és megfelel az előzetes várakozásaimnak” – írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a legújabb ipari adatról. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint júniusban az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de havi alapon 0,5 százalékkal bővült.

Regős szerint annak, hogy ekkora visszaesést miért nem tekinthetünk teljesen rossznak, két oka van: egyrészt a visszaesés nagy részét a naptárhatás (idén júniusban kettővel kevesebb munkanap volt) adta, enélkül a csökkenés „csupán” 3,7 százalék lett volna. 

Bár rögtön hozzátette, ez még nem jelenti azt, hogy az ipari termelés kedvezően alakulna: a külső környezet továbbra sem támogató, így az ipar a beruházások ellenére is lefelé húzza a GDP-t.

Nagyon vegyes képet mutat a magyar ipar

„A magyar ipar továbbra sem duzzad az erőtől, azonban hosszú idő után végre ismét egy pozitív teljesítménnyel rukkolt elő” – értékelt kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint összességében nagyon vegyes képet látunk. Azonban van egy statisztika, amely segít nekünk tisztán látni, ez a fix bázisú index. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 3,4 százalékkal marad el napjainkban, és még mindig meglehetősen közel vagyunk a 2021. évi mélyponthoz. Az ipar teljesítménye összességében tehát továbbra is gyenge – állapítja meg a szakértő, hozzátéve, hogy a friss globális ipari felmérések, bizalmi indikátorok még mindig inkább stagnálásról vagy egy nagyon enyhe javulásról számolnak be.

„A német ipar még mindig mélyponton van, ugyan a júniusi adat hozott némi pozitív fejleményt, de a koronavírus-válság előtti szintekhez képest az ipari kibocsátás Németországban továbbra is 10 százalékos mínuszban van” – mutatott rá Virovácz Péter.

Hiányzik a külső kereslet, de legalább valami megmozdult Németországban

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint az exportorientált hazai ipar esetében a legnagyobb problémát továbbra is a külső kereslet gyengélkedése, kiemelten a német ipar visszaesése jelenti, amelyet az óvatossági motívum miatt csak lassan élénkülő belső kereslet nem tud ellensúlyozni.

Ugyanakkor jelezte, hogy hosszú idő után először érkeztek kedvezőbb hírek a német iparból. Júniusban a német ipar új rendelései az elemzők által várt, kismértékű bővüléssel szemben jelentősen, 3,9 százalékkal nőttek májushoz képest. 

Hangsúlyozta, hogy ezzel együtt egy hónap adatából még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, a rendelések volumene ugyanis a júniusi bővülés ellenére is jócskán elmarad a megelőző év szintjétől, és a nagyobb rendelések elmaradása nyomán az első negyedévestől is. Az elemző szerint reménykedésre ad okot, hogy júniusban nemcsak a feldolgozóipari rendelésállomány, hanem a termelés is növekedést mutatott Németországban, havi bázison 1,4 százalékkal, az elemzők által várt 1,0 százalékkal szemben. A fellendülés itt is az autóiparhoz köthető elsősorban, bár, hasonlóan a rendelésállományhoz, itt is szerepet játszott ebben, hogy májusban nagyobb mértékű visszaesés következett be az ágazatban – emelte ki Molnár Dániel.

A valódi fordulat még várat magára

– vélekedik az ING Bank elemzője, hozzátéve: erre alapozva aligha várhatjuk, hogy a magyar ipar rövid távon fellendülne, pláne úgy, hogy közben a globális rendelésállományok alacsonyak, az ipari termékek készletállománya pedig alig apadt a csúcsokról. Vagyis szerinte csak a globális fogyasztói bizalom javulása és a kereslet újbóli élénkülése mentén kezdhetnek visszaépülni a rendelésállományok a termelési láncokban. Ezáltal a külső kereslet beindulása csak lassú és fokozatos folyamat lesz, bár azt is megjegyezte, hogy a belpiacra termelő szektorok, amelyek javíthatnák az ipar teljesítményét, kilátásai sem biztatók.

Fábián Gergely: az ipar teljesítményének helyreállításához békére van szükség

Értékelte az adatokat Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is, aki kiemelte, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek. Ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó, dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. 

„Az ipar teljesítményének helyreállását azonban továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek” – közölte az államtitkár, majd hozzátette, hogy az orosz–ukrán háború a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg forrást von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket. A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus, 4 százalékos szintet.

A kormány a kedvezőtlen exportkörnyezet ellensúlyozása érdekében olyan beruházásokat ösztönző intézkedésekkel támogatja a belföldre termelő hazai ipar fellendülését, mint az 1200 milliárd forintos keretösszegű Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 0 százalékos fix kamatozású hitelt biztosító, 155 milliárd forintos keretösszegű KKV technológia Plusz hitelprogram, valamint a családokat támogató, 2024. július 1-jétől elindult Otthonfelújítási program – emlékeztetett szerdai közleményében a szaktárca.