Ellentmondásos fogadtatás: a 13 százalékos béremelést lehurrogták az elemzők

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt idén júniusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján. A bruttó és a nettó átlagbérek is 13 százalékkal, míg a reálkereset 9,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

„Meglehetősen furcsa ezt mondani egy 13,3 százalékos éves bázisú bérnövekedési statisztikára, de mégis azt kell mondjuk, hogy hosszú idő óta ez az első komoly negatív meglepetés, ugyanis minden elemzői várakozást alulmúlt” – kezdte kommentárját Virovácz Péter, az ING szenior gazdasági elemzője. Hozzátette, hogy ezzel az is bizonyossá vált, hogy a májusi – meglehetősen jelentős – pozitív meglepetés csupán egy egyedi eset volt és a júniusi adat már belesimult az elmúlt hónapokban látott lassú lemorzsolódást mutató bérnövekedési trendbe.

A szakértő úgy véli, hogy a lassuló átlagbér-növekedést (és a negatív meglepetést) elsősorban a versenyszféra béralakulása okozta. Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének lehet az eredménye.

Az ING Bank idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4,0 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben, így az év egészében akár 8 százalék felett is lehet a reálbér-növekedés üteme. „Hiába látszik rendkívül erősnek, a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 5 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében” – foglalta össze Virovácz.

Habár lassult az üteme, júniusban is jelentősen nőtt a bruttó átlagkereset. A medián kereset értéke ennél gyorsabb ütemben növekedett, amely arra utal, hogy az alacsonyabb keresetűek béremelkedése hajtja nagyobb mértékben az átlagbért – állapította meg Molnár Dániel a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

Kiemelte, hogy a feldolgozóipar lassabb bérdinamikája mögött a gazdasági nehézségek húzódnak meg, a jelentős részben exportorientált ágazat érdemben megszenvedi legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedését, amely a vállalatvezetőket óvatosságra inti a béremelések kapcsán is.

A Makronóm várakozásai szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika, tekintve, hogy a vállalatok többsége évente egyszer, az év első felében emeli a béreket. A jövő évi béremelkedés kapcsán ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. Ugyanakkor arra számítanak, hogy 2025-ben is 10 százalék feletti ütemben növekedhet a bruttó átlagkereset, amely a tovább lassuló inflációval együtt ismételten érdemi, 6 százalék feletti reálbér-emelkedést jelentene.

Szintén a feldolgozóipar gyengélkedésére vezette vissza az eredményeket Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A szakértő úgy gondolja, hogy a mediánkereset az átlagnál jobb emelkedéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy az alacsonyabb keresetűek bére nőtt nagyobb ütemben és a magasabb keresetűeké kevésbé.

„Az idei évben a béremelkedés mértékében nagyságrendi változás már nem várható, a reálbérek emelkedése a következő hónapokban továbbra is 9 százalék körül alakulhat. A jövő évi bérfolyamatok kapcsán két tényezőt érdemes kiemelni: a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékét” – foglalta össze Regős.