Mutatjuk, hogy mi menti meg idén a magyar gazdaságot – van benne valami meglepő
Idén szinte kizárólag a belső fogyasztás lehet a magyar gazdaság egyetlen motorja. Noha a lakossági fogyasztás sem épp átütő, mivel jól láthatóan továbbra is óvatoskodnak a magyarok, mégis a gazdaságnak ez az ága lehet az, amely még felszín fölött tartja az idei növekedésünket – leginkább ezt a következtetést a lehet levonni az elmúlt hetek adataiból. A vártnál gyengébb második negyedéves GDP egyik okára világított rá a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatközlése, miszerint második negyedévben a beruházások 16,8 százalékkal zuhantak. Azaz a magyar gazdaság egyik legfontosabb támasza esett most ki, ami szinte biztosan visszafogja a GDP-növekedésünket.
De nemcsak a beruházásoknál van probléma, az már az év elején világossá vált, hogy sem a külső keresletre, sem a gazdaság húzóágazatának számító jármű- és akkumulátorgyártásra nem számíthatunk. Németország problémái már februárban utolértek minket, és azóta produkál pocsékabbnál pocsékabb teljesítményt a magyar ipar és vele együtt a kivitel. Ami azért lesújtó, mert hiába épültek ki és épülnek jelenleg is több ezer milliárd forintból ipari kapacitások, főként az elektromos átálláshoz kapcsolódva, ezekből alig jelenik meg valami a hazai termelésben. Persze ebben az elektromos átálláshoz kapcsolódó elbizonytalanodás mellett az orosz–ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság is éppúgy szerepet játszik, mint a strukturális német gondok.
Mindenesetre beszédes, hogy az idei első negyedévben mindössze 70 százalékos kapacitáskihasználtságon pörgött a magyar ipar, ami persze a gyenge európai konjunktúra közepette nem meglepő, viszont azóta egyáltalán nem javult a helyzet. Sőt, Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a második negyedéves GDP-adatok után a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozatában, a Bruttóban úgy vélekedett, hogy a következő hónapokban sem számíthat a magyar gazdaság a külső kereslet élénkülésére.
Azaz nem maradt más a növekedésből, mint a belső fogyasztás és a kiskereskedelem, amelyet ugyan visszafogja még mindig az óvatossági motívum, ám mivel nagyon mélyről áll fel, egyedül ez adhat támaszt a GDP-bővülésünknek.
Júniusban úgy emelkedett a kiskereskedelmi forgalom 2,6 százalékkal, hogy egy évvel ezelőtt még 8,2 százalékkal esett össze, egy a mainál jóval magasabb inflációs közegben. Tehát hiába emelkednek a reálbérek közel 10 százalékkal már hónapok óta, ez nem realizálódik a kiskereskedelmi forgalomban.
Hogy ennek mi állhat a hátterében, az talán még a szaktárcának is feladja leckét, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjúban azt ecsetelte, hogy alapvetően változtak meg a fogyasztási szokások. Ugyan az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők nem takarítanak meg, ők egyből elfogyasztják a magasabb béreket, de a miniszter szerint a lakhatás kérdése felértékelődhetett számukra, ez jelenik meg az első fél év tranzakciós számaiban. Emiatt a tárcavezető is elismerte, hogy a várakozásoknál is hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy helyreálljon a lakosság költekezési kedve. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a GDP-t egyelőre a fogyasztás hajtja.
Ebből pedig szerinte az következik, hogy míg a beruházások és az export negatívan, addig a kiskereskedelmi forgalom, a turizmus és a szolgáltatások pozitívan hatnak a növekedésre.
Ezek alapján nagyon úgy tűnik, ahelyett, hogy felpörgött volna a növekedés, éppen ellenkezőleg, lehűl a gazdaság. Ez természetesen az inflációban is megjelenik, így a kormány és az elemzők egyaránt arra számítanak, hogy idén 4 százalék alatt lehet éves átlagban az infláció.
A GDP-növekedés megbecsülése már nehezebb kérdés, a kabinet szerint elérhető a 2 százalékos bővülés, és jövőre már 3,5-4 százalékra gyorsulhat, az elemzők idén inkább 1,5 és 2 százalék közé teszik a mértékét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.