Hiába riogat a sajtó egy része, a magyar gazdaság növekedése az uniós átlag duplája

Idén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már a megszokottól korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon közzéteszi a bruttó hazai termék (GDP) adatait. Így az Európai Unió azon országainak egyike lett Magyarország, amelyek a legkorábban ki tudják adni ezt az első becslést – emlékeztetett Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.

Kiemelte, hogy a részletesebb és pontosított adatok majd csak szeptember 3-án állnak rendelkezésünkre, de a főbb irányokat már ebből a korai közlésből láthatjuk. A KSH-val egy napon kiadta az Eurostat is az alábbi ábrán szereplő 14 ország adatát. A jelenleg ismert országok közül Magyarországon volt a negyedik legnagyobb, 1,3 százalékos növekedés, ha a szezonális és naptárhatással korrigált értéket vizsgáljuk, s az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze. Az unió átlaga (0,7 százalék) és az euróövezet átlaga (0,6 százalék) fele a magyar dinamikának. Az unió három nagy gazdasága, a német, a francia és az olasz is jóval kisebb ütemben fejlődött az idén mindkét negyedévben, mint mi , sőt a németeknél még a tavalyihoz viszonyítva is csökkent a GDP.

Ha rövid távú elemzést akarunk végezni, akkor szoktuk a negyedéves GDP-adatokat az előző negyedévhez hasonlítani.

A magyar idei második negyedév az elsőhöz viszonyítva stagnált, a pontos érték szerint az első becslés szerint –0,2 százalékkal csökkent.

Azt elfelejtik, hogy az első negyedévben a múlt év utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,7 százalékkal növekedtünk, s így a két negyedévben összességében is növekedést tudunk kimutatni még a negyedéves alapon is. Ha pedig az idei első félévünket egyben hasonlítjuk a tavalyi első félévhez, akkor 1,5 százalékos növekedést tapasztalunk, ami uniós szinten kimondottan jónak számít.