„Bizonyos szempontból az agrárium a legtöbb próbatételnek kitett gazdasági ágazatunk, hiszen a világkereskedelmi változások, az uniós gazdaság fogyasztásban is megnyilvánuló gyengélkedése és az egyre erősebb hatékonysági verseny hatásai mellett az időjárási anomáliákkal, valamint a fogyasztói szokások változásával is meg kell küzdenie” – mondta Nagy István agrárminiszter a 37. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján. Ennek az időszaknak a tanulsága, hogy termelői és ágazati szinten is alkalmazkodni kell ezekhez a változásokhoz, és az is, hogy a nehezebb körülmények, így az aszály is felértékelték a szakmai tudást és fegyelmet.
A miniszter beszélt az idei aszályról is, megemlítve, hogy a június vége óta tartó súlyos szárazság következtében az aszálykárra bejelentett területek nagysága szeptember elejére elérte
A miniszter szerint a dél-alföldi területekre bejelentett 160 ezer hektár jól mutatja e régió különös sérülékenységét, ahogyan azt már 2022-ben is megtapasztalhatták a szakmabeliek. A mezőgazdasági kultúrák mellett a hazai erdők közel harmadát érinti hátrányosan a csapadékhiány – tette hozzá.
Az időjárási szélsőségek miatt fontosak a vízmegtartást célzó erőfeszítések, illetve az erdőtelepítés, a klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő talajművelés, illetve és az öntözésfejlesztés. Fontos a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelése is: állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alapot 35 milliárd forintos szintig feltöltötték, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, amelyhez az állam díjtámogatást ad.
Ezek mellett azonban a kockázatokat egyéb módon is csökkenteni kell, így
szükség van a vetésszerkezet megváltoztatására is, akár évtizedes szokásokat megváltoztatva
– hangsúlyozta a miniszter. A főbb kultúráknál a jó fajtaválasztás, a fajtához ajánlott agrotechnológia betartása, a megfelelő vetésforgó és talajművelés, a tápanyag-visszapótlás képes csökkenteni a kockázatokat. Idén sok gazdálkodónak nagy előnyt jelentett a kukorica korai vetése vagy a minél korábbi érésű hibridek termesztése.
Nagy István az öntözésfejlesztésről elmondta, hogy
a Vidékfejlesztési program keretei között több mint 1200 öntözési projektet támogattak összesen 177 milliárd forint összegben. Ez magában foglalta a régi rendszerek szinte teljes rekonstrukcióját, 32 ezer hektáron pedig új öntözési lehetőségeket.
A víz visszatartásában és a légköri aszály mérséklésében a fás vegetációknak is fontos szerepük van, 2019 óta pedig az országfásítási program keretében elültetett 184 millió facsemete a mezőgazdaságnak is hasznot hajt – mondta. A miniszter szerint a Bábolnai Gazdanapok most azért is különösen jó időben tartott rendezvény, mert 2024 ősze és tele a gépvásárlási pályázatok ideje, a kiállításon pedig a potenciális pályázók kipróbálhatják az elérhető legjobb gépeket.
A termelés mellett az értékesítés is kulcskérdése az eredményességnek – hívta fel a figyelmet Nagy István. A magyar agrárium exportorientált, a megtermelt gabona mintegy fele még ma is exportra kerül, még úgy is, hogy ma már agrárexportunk értékének több mint 70 százaléka valamilyen feldolgozott termék eladásából származik.
A Bábolnai Gazdanapokon több konferenciát is tartanak, köztük a Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója és Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke és a Kukorica és Iparinövény Termesztési Együttműködés (KITE) Zrt. elnöke születésének századik évfordulója alkalmából.
A gabona aratásával végeztek, és bár a kalászosok mennyisége nem okozott csalódást, a minőség és az árak igen. Az ősszel betakarítandó kukoricát és napraforgót ért aszálykárok alapján mondható, hogy a növénytermesztőknek nincs jó évük, a mezőgazdaság teljesítményét lehúzza a szárazság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.