Az aszály árnyékában: új gépekkel ismerkednek a magyar gazdák

„Bizonyos szempontból az agrárium a legtöbb próbatételnek kitett gazdasági ágazatunk, hiszen a világkereskedelmi változások, az uniós gazdaság fogyasztásban is megnyilvánuló gyengélkedése és az egyre erősebb hatékonysági verseny hatásai mellett az időjárási anomáliákkal, valamint a fogyasztói szokások változásával is meg kell küzdenie” – mondta Nagy István agrárminiszter a 37. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján. Ennek az időszaknak a tanulsága, hogy termelői és ágazati szinten is alkalmazkodni kell ezekhez a változásokhoz, és az is, hogy a nehezebb körülmények, így az aszály is felértékelték a szakmai tudást és fegyelmet.

A miniszter beszélt az idei aszályról is, megemlítve, hogy a június vége óta tartó súlyos szárazság következtében az aszálykárra bejelentett területek nagysága szeptember elejére elérte

• a 390 ezer hektárt, ebből
• 235 ezer hektár a kukorica,
• 125 ezer hektár a napraforgó.

A miniszter szerint a dél-alföldi területekre bejelentett 160 ezer hektár jól mutatja e régió különös sérülékenységét, ahogyan azt már 2022-ben is megtapasztalhatták a szakmabeliek. A mezőgazdasági kultúrák mellett a hazai erdők közel harmadát érinti hátrányosan a csapadékhiány – tette hozzá.

Az időjárási szélsőségek miatt fontosak a vízmegtartást célzó erőfeszítések, illetve az erdőtelepítés, a klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő talajművelés, illetve és az öntözésfejlesztés. Fontos a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelése is: állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alapot 35 milliárd forintos szintig feltöltötték, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, amelyhez az állam díjtámogatást ad.

Ezek mellett azonban a kockázatokat egyéb módon is csökkenteni kell, így 

– hangsúlyozta a miniszter. A főbb kultúráknál a jó fajtaválasztás, a fajtához ajánlott agrotechnológia betartása, a megfelelő vetésforgó és talajművelés, a tápanyag-visszapótlás képes csökkenteni a kockázatokat. Idén sok gazdálkodónak nagy előnyt jelentett a kukorica korai vetése vagy a minél korábbi érésű hibridek termesztése.

Nagy István az öntözésfejlesztésről elmondta, hogy 

A víz visszatartásában és a légköri aszály mérséklésében a fás vegetációknak is fontos szerepük van, 2019 óta pedig az országfásítási program keretében elültetett 184 millió facsemete a mezőgazdaságnak is hasznot hajt – mondta. A miniszter szerint a Bábolnai Gazdanapok most azért is különösen jó időben tartott rendezvény, mert 2024 ősze és tele a gépvásárlási pályázatok ideje, a kiállításon pedig a potenciális pályázók kipróbálhatják az elérhető legjobb gépeket.

A termelés mellett az értékesítés is kulcskérdése az eredményességnek – hívta fel a figyelmet Nagy István. A magyar agrárium exportorientált, a megtermelt gabona mintegy fele még ma is exportra kerül, még úgy is, hogy ma már agrárexportunk értékének több mint 70 százaléka valamilyen feldolgozott termék eladásából származik.

A Bábolnai Gazdanapokon több konferenciát is tartanak, köztük a Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója és Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke és a Kukorica és Iparinövény Termesztési Együttműködés (KITE) Zrt. elnöke születésének századik évfordulója alkalmából.