késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Biztató az infláció csökkenése, de a növekedés kapcsán sok a bizonytalanság
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, lefelé és felfelé mutató kockázatok egyszerre vannak jelen a magyar gazdaságban, emiatt érdemes elővigyázatossággal kezelni az előrejelzéseket.
A globális folyamatokat tekintve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció csökkenésének irányába hatnak, azonban a geopolitikai helyzet alakulása a továbbiakban is meghatározó lehet. A belső tényezőket tekintve a magyar gazdaság szempontjából idén meghatározó
- a lakossági szektor óvatossági motívuma,
- az alacsony beruházási aktivitás,
- és a gyengélkedő német feldolgozóiparral összefüggésben a hazai export visszafogottabb teljesítménye.
A következő időszakban azonban a nemzetközi – elsősorban a német – kereslet erősödésével ismét növekedhet az export, ami a javuló beruházási aktivitással együttesen a GDP dinamikus bővülését eredményezheti 2025-ben és 2026-ban. A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye jelentősen elmaradt a várakozásoktól: negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent, miközben éves alapon a nyers adatok szerint 1,5, a kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A pénzromlás éves átlagos üteme – a tavalyi 17,1 százalék után – idén 4,0 százalék lehet, amelynek köszönhetően az már idén visszatérhet a 2–4 százalékos jegybanki toleranciasávba.
Vélhetően idén decemberben tetőzik az infláció, majd 2025-ben 3,7, 2026-ban 3,1 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedést várunk.
A jegybanki alapkamat jelenleg 6,75 százalék, és az előrejelzési horizonton további csökkenését várjuk, azonban a lazítás mértékét meghatározza a nemzetközi inflációs és kamatkörnyezet, illetve a belső kereslet alakulása.
2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) volumene 1,7 százalékkal emelkedhet Magyarországon, míg a következő két évben rendre 3,8 és 3,2 százalékos bővülésre számítunk. A fogyasztás a korábbi előjelezésünkhöz képest az év második felében a vártnál kedvezőbben, 4,1 százalékon alakul. A kedvező fogyasztási tendenciák ellenére, a kiskereskedelmi adatok még mindig a reálbérektől elmaradó kiskereskedelmi forgalomról árulkodnak, így
a lakosságot jellemző óvatossági motívum még mindig jelen lehet a gazdaságban.
Megemlítendő ugyanakkor a külföldi webshopok jelentős keresletelszívó hatása is, ami a fogyasztás részét képezi, de nem gyakorol pozitív hatást a hazai kiskereskedelmi forgalomra. Saját előrejelzésünkben az óvatosság fokozatos oldódására számítunk, így idén a fogyasztás 3,5 százalékos növekedését prognosztizáljuk. Számításaink szerint 2025-ben 1,8, 2026-ban 2,2 százalék lehet a fogyasztás bővülése, azonban az óvatosság csökkenésével, egy alacsonyabb inflációs környezetben, a fogyasztás nagyobb mértékben is növekedhet az előrejelzési horizonton.
Az export alakulása a német feldolgozóipartól függ
A beruházások az év első felében 20,2 és 5,0 százalékkal csökkentek. A beruházási aktivitás az év végéig visszafogott maradhat, így számításaink szerint a beruházások idén 6,5 százalékkal eshetnek vissza. Az idei alacsony bázis miatt jövőre a beruházások 6,9 százalékkal növekedhetnek, amit 2026-ban 2,9 százalékos bővülés követhet.
Az export 2024-ben 0,1, 2025-ben 10,5, majd 2026-ban 7,3 százalékkal bővülhet.
Az exportteljesítményt erősen meghatározza a külső kereslet, főként a német gazdaság alakulása, amellyel kapcsolatban negatív tendenciák láthatók. Amennyiben a német gazdaság, azon belül is a hazai export számára kulcsfontosságú feldolgozóipar fellendül, akkor az erősítheti a magyar exporttermékek iránti keresletet.
Az import alakulását leginkább a fogyasztás és az export teljesítménye alakítja, emiatt 2024-ben 1,1 százalékos zsugorodást várunk. A következő két évben az import rendre 9,8, illetve 6,2 százalékkal növekedhet. 2024-ben a csökkenő import miatt a nettó export pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Majd a következő két évben – már az export és az import bővülése mellett – is pozitív lehet a nettó export hozzájárulása a hazai gazdasági növekedéshez.
Lassan, de csökkenhet a munkanélküliség
A tavalyi évben a megélhetési költségek drasztikusan megemelkedtek, amire 2023 második felében a lakosság a munkaerőpiaci aktivitásának növelésével reagált. A Századvég becslése szerint 2024 végére a munkanélküliség eléri majd a 4,8 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor
magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra.
2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzésünk szerint a pénzforgalmi hiány a kormányzati célkitűzésnek megfelelően 4,5 százalékon teljesülhet, ugyanakkor az ESA-hiány 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz képest 0,8 százalékponttal kedvezőtlenebb lehet, és elérheti az 5,3 százalékot. A bruttó államadósság 2024 végére a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 73,2 százalékára mérséklődhet.
A 2025-ös évre várt 3,7 százalékos hiánycél várakozásaink szerint teljesülni fog. Kivetítésünk alapján az államadósság a GDP 73,1 százalékára mérséklődhet. Ez 1 százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintjénél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.