Bóka János: a magyar elnökségnek Európa versenyképessége a legfontosabb
Az új európai versenyképességi megállapodás elfogadását nevezte a magyar elnökség kulcsfontosságú céljának Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn, Budapesten, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencián. A miniszter az Országházban tartott tanácskozáson hangsúlyozta: az európai versenyképességi megállapodás helyreállíthatja az EU gazdaságát, és stabil növekedési pályára állíthatja Európát, a kis- és középvállalkozások támogatásával, a zöld- és digitális átmenet előmozdításával, a nemzetközi kereskedelemmel és együttműködéssel, valamint a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosításával.
Bóka János az európai versenyképességről szóló, hétfőn megjelenő Draghi-jelentés megvitatását, közös álláspont kialakítását és ennek megfelelő cselekvést javasolt.
Kiemelte:
a magyar elnökség a versenyképesség mellett az európai védelmi politika megerősítésén fog dolgozni, mert Európának jelentősen javítania kell védelmi képességeit, nemzetközi válságkezelési reagálóképességét és kapacitásait.
Szerinte a védelmi politikai szövetségeken és együttműködéseken túl az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, ahol lehet, szövetségesekkel és partnerekkel, de ha szükséges, akkor egyedül.
Azt ígérte: a magyar elnökség alatt következetes és érdemalapú bővítési politikát fognak követni valamennyi csatlakozó ország esetében. Ukrajna esetét különlegesnek nevezte abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az EU széles körű és összetett támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcban.
Jelezte: a magyar elnökség részt vállal a kapcsolódó ügyek gyors kezelésében, ideértve az Ukrajnának javasolt hitel gyorsítását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
Magyarország a története legnagyobb humanitárius segélyprogramját valósítja meg, hiszen a háború kitörése óta több mint 1,4 millió ukrán menekültet fogadott be.
A miniszter kiemelte a nyugat-balkáni régió EU-s csatlakozásának fontosságát, és jelezte: meghívta a Nyugat-Balkán csatlakozó országainak miniszterelnöki tanácsadóit, hogy egy hétfő este, Szegeden kezdődő találkozón kötetlenül vitassák meg az együttműködés lehetőségeit a régióval. Bóka János szerint a magyar elnökség kiemelt figyelmet fordít a migrációra, a külső határok védelmére és az ehhez szükséges EU-s források biztosítására is.
A miniszter ígérte: az elnökség ideje alatt Magyarország a tagállamok és intézmények közötti őszinte együttműködés szellemében, tisztességes közvetítőként fog dolgozni Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében.
Nem ígérhetek csodákat, de ígérhetem: azon fogunk dolgozni, hogy megteremtsük a feltételeket az előrelépéshez. Az Európai Unióban ez már önmagában is egyfajta csoda
– fogalmazott.
David McAllister, az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának elnöke a közös uniós kül- és védelmi politika stratégiai céljai érdekében négy prioritást jelölt meg: az orosz agresszió elleni fellépést, a közös kiállást Európa védelméért, stratégiai szövetségek létrehozását, valamint az EU döntéshozatali metódusainak megerősítését. Hangsúlyozta, az EP támogatása rendíthetetlen Ukrajna iránt, ez egyfajta befektetés a közös jövőbe és biztonságba.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a most záruló uniós ciklusra visszatekintve felidézte, hogy új országként Ukrajna, Moldova, Koszovó és Georgia jelentkezett az EU-ba, míg Ukrajna, Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszt kapott.
Az EU vezetői úgy döntöttek,
megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, Észak-Macedóniával, Ukrajnával, Moldovával és Bosznia-Hercegovinával;
Montenegró és Szerbia vonatkozásában pedig megállapodtak a megújult csatlakozási tárgyalásokról.
Májusban életbe lépett a nyugat-balkáni növekedési terv, amely hatmilliárd eurós felajánlást is tartalmaz, emellett 50 milliárd eurós keretet hoztak létre Ukrajna csatlakozásának előkészítésére – emlékeztetett. Szerbiával, Albániával és Észak-Macedóniával kormányközi konferenciák megrendezését tűzték ki célul, Törökországgal aktív kapcsolatot tartanak, hogy életet leheljenek a csatlakozási folyamatba, míg Georgiának meg kell erősítenie elkötelezettségét a tagság iránt, és Koszovó is előrelépést kell tegyen – közölte.
Mi az a versenyképességi csomag, amelyről Orbán Viktor beszél, és miért fontos?
A miniszterelnök azt mondta, új fejezetet nyithat Európa számára az a versenyképességi csomag, amelyet novemberben mutatnak be az unió állam- és kormányfőinek. A csomag középpontjában egyértelműen az elektromos átállás felgyorsítása áll, ezen múlhat a magyar gazdaság sikere is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.