Elhunyt Radda György Károly professzor

Életének 88. évében, 2024. szeptember 13-án elhunyt Sir George Charles Radda, vagyis Radda György Károly – adta hírül a Magyar Corvin-lánc Testület. A professzor élete során kiérdemelte a Magyar Corvin-lánc kitüntetést, a The Royal Society Buchanan-érmét, a Brit Birodalom Rendje kitüntetést, a Semmelweis Budapest Award elismerést. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja és a Magyar Corvin-lánc Testület tagja volt.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarország Barátai Alapítvány korábbi elnöke így emlékezik rá: „Rendkívül gazdag örökséget hagyott ránk, áldozatos munkája inspiráló és példamutató a jövő nemzedékek számára.”

A közlemény szerint Radda György Károly professzor 1936. június 9-én született Győrben. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakára. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát és kapott doktori címet. 1962–1963-ban a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) a Nobel-díjas Melvin Calvin professzor mellett dolgozott. 1964–1984 között az Oxfordi Merton College kutatója és a biokémia egyetemi előadója, 1988–1996 között az Orvosi Kutató Tanács Biokémiai és Klinikai Mágneses Rezonancia részleg vezetője volt. Nevéhez fűződik a mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat kidolgozása. 1991–1996 között az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének vezetője, 1996–2003 között az Egyesült Királyság Orvosi Kutató Tanácsának (UK Medical Research Council MRC) vezetője. Kutatói tevékenysége az enzimszabályozásra, a bioenergetikára és az élő szervezet biokémiájára irányul az emberi betegségekkel, főként a szívbajokkal, a cukorbetegséggel és a metabolikus szindrómával összefüggésben.

2001–2003 között a londoni Nemzeti Rákkutató Intézet elnöki, 2005–2008 között az Oxfordi Egyetem Fiziológiai, Anatómiai és Genetikai Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be. 2005-ben alapítója és 2010-ig elnöke volt a Szingapúri Bioképalkotó Konzorciumnak (Singapore Bioimaging Consortium, SBIC). Jelentős szerepet játszott a szingapúri–magyar tudományos együttműködés és tapasztalatcsere előmozdításában. 2008–2016 között a Szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség (A*STAR) Orvosbiológiai Tanácsának elnöki tisztségét töltötte be. 

1980-tól a londoni Királyi Természettudományos Társaság (The Royal Society) tagja, 1984–2003 között a Brit Szív Alapítvány molekuláris kardiológiai professzora. Több akadémia, például az Academia Europaea tagja, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Tizenkét egyetem, köztük a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem díszdoktora. 2023-tól a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál az elnök személyes tudományos tanácsadói körének vezetője volt.

Több mint 800 publikáció szerzője. Ars poeticájaként így fogalmazott: „Teljesen új szemléletre van szükség ahhoz, hogy az eltérő szakmák ne csak együtt dolgozzanak, hanem együtt is gondolkozzanak az emberiség legnagyobb problémáinak a megoldásáról.”

Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, többek között: Colworth-érem (1969), a Brit Szív Alapítvány Aranyérme (1982), a The Royal Society Buchanan-érme (1987), a Brit Birodalom Rendje kitüntetés (1993), Őfelsége, II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte (2000), a Kardiovaszkuláris Tudományok Nemzetközi Akadémiájának Érdemérme (2006), Semmelweis Budapest Award (2011), a BioSpectrum Asia Pacific Awards Életműdíja (2013), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2016), Magyar Corvin-lánc (2018).