késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Infláció: a magyarok megtanultak tervezni a pénzügyeikkel
A közelmúlt rekordmagas inflációja a pénzügyi tudatosság felé fordította a magyarokat, egyre többen igyekeznek megtervezni pénzügyeiket – derül ki a Provident kutatásából. A változásra szükség is van: honfitársaink európai összehasonlításban továbbra is nehezen boldogulnak a pénzügyi termékek világában.
Immár
a magyar családok bő kétharmada megtervezi a pénzügyeit egy friss Provident-kutatás adatai szerint
– az arányuk nő, összességében azonban még mindig az alacsony pénzügyi tudatossággal rendelkező társadalmak közé tartozunk. Elméletben könnyen elboldogulunk a pénzügyekkel: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, 2022–2023-ban végzett felmérése szerint a magyar felnőttek 75 százaléka tudott helyesen válaszolni a pénzügyi alaptudást biztosító alapfogalmakkal kapcsolatos hét kérdésből legalább ötre. Ez magasabb, mint az OECD-országok 58 százalékos átlaga. A magyaroknál jobb eredményt csak Hongkong, Németország és Észtország polgárai értek el.
Hiába ugyanakkor a stabil lexikális alap: amikor a pénzügyi kérdésekben történő konkrét döntések kerülnek napirendre, vagyis az elméleti tudást gyakorlati példákban kell hasznosítani, a magyarok rendkívül gyengén teljesítenek. Hazánknál csak Ciprus és Jemen állampolgárai mutattak nagyobb bizonytalanságot pénzügyi döntéseikben a felmérésben részvevő közel negyven országból. A magyarországi 20 százalékos arány rendkívül messze van az OECD-országok 52 százalékos átlagos értékétől.
Az OECD öt évvel korábbi felméréshez képest 80 százalékkal nőtt a kamatos kamatszámítást helyesen megoldó magyarok aránya. Ez azt jelenti, hogy
háromból két magyar nem érti, hogyan gyarapodik a betét, vagy a hiteltartozás a bankban.
A Provident ezúttal az OECD országainál szűkebb listán, abban a 9 országban vizsgálta az emberek pénzügyi termékekkel kapcsolatos attitűdjét, ahol finanszírozóként jelen van. Mi, magyarok ebben az összevetésben is alulmaradtunk: bár 2023-hoz képest 50,1 százalékról 52,3 százalékra nőtt a pénzügyek terén saját bevallásuk szerint jól eligazodók aránya, ám a hazánk mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Mexikóban és Ausztráliában elvégzett felmérés 61,4 százalékos átlagától még mindig nagyon messze vagyunk.
A bizonytalanság hátráltatja a magyarokat
A Provident arra a megállapításra jutott, hogy az elméleti tudás és a gyakorlat közötti szakadék oda vezet, hogy a magyarok nem mernek döntést hozni a pénzügyeiket illetően. A helyzetet csak rontja, hogy ezt kevesen merik felvállalni, így sokan nem kérnek segítséget sem.
Jól mutatja a pénzügyek terén mutatott gyakorlati hiányosságokat a magyar társadalomban az, hogy az OECD szerint hazánkban a felnőtt lakosság mindössze 26 százaléka hasonlítja össze a pénzügyi szolgáltatók termékeit, mielőtt döntést hozna.
A magyarok jelentős részének nincs megtakarítása
A felmérések átlagában a magyarok 38-45 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, miközben a kimutatások szerint
a háztartások szűken vett (azaz a cégek értékét figyelembe nem vevő) vagyona 2024. június végén meghaladta a 74 ezer milliárd forintot.
Láthatóan nagyon erős a vagyonkoncentráció, azaz a jegybank által kimutatott pénzügyi vagyon döntő része a tehetősebbeknél összpontosul. A fenti vagyontömeg felén a leggazdagabb 10 százalék osztozik, a teljes pénzügyi vagyon egyharmada pedig a társadalom legfelső 1 százalékának birtokában van.
Tudatosabbak a pénzügyeik tekintetében a magyarok
Az OECD felmérése szerint a 2018-as 20 százalék után 2022-23 fordulóján már 10 magyar háztartásból négyben készítettek valamilyen módon családi költségvetést. Ezzel az aránnyal még mindig a lemaradók között vagyunk, de a javulás kézzelfogható. A tudatosság növelésében minden bizonnyal komoly szerepet játszott az infláció, ami az energiaár-válsággal együtt kiemelt fontosságúvá tette a bevételek és a kiadások tudatos számbavételét. A bevételeink az esetek döntő részében tervezhetőek, és behatárolják a kiadásainkat – már ha tartjuk magunkat az „Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!” közmondás igazságához.
A változás jele, hogy míg 2023-ban csupán a magyar családok 60 százaléka tervezte meg legalább részben előre a család előtt álló kiadásokat, idén tavasszal már 64,3 százalék volt ugyanez az arány – derült ki a Provident felméréséből. A magyarok 23,6 százaléka minden egyes kiadását megtervezi – ez a mutató lényegében megegyezik a családi költségvetésre vonatkozó OECD-felmérés eredményével. Az előző évhez képest örvendetes az is, hogy 36,4 százalékról 41,1 százalékra emelkedett azoknak a családoknak az aránya, ahol legalább a főbb várható kiadásokat igyekeznek számba venni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.