Minimálbér 2025: körvonalazódik a megállapodás, megpecsételődhet a garantált bérminimum sorsa
„Reálisnak tartjuk, hogy két-három év alatt elérje a magyar minimálbér az átlagkereset 50 százalékát. Nem merem azt mondani, hogy megállapodtunk, de ebben a kérdésben nagyon közel a megállapodás” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Múlt pénteken kétoldalú egyeztetést folytattak a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői az uniós mininálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba ültetéséről. Konkrét összegekről nem esett szó, annál fontosabb elvi kérdésekről igen. Ilyen a referenciaérték meghatározása, azaz, hogy mihez viszonyítsák a mindenkori minimálbért, illetve a garantált bérminimum sorsa. Utóbbinak a megszüntetése már tavaly is felmerült, attól azonban a munkavállalók részéről a Magyar Szakszervezeti Szövetség zárkózott el, míg a vállalkozók oldalán az Áfeosz-Coop Szövetség tiltakozott.
Perlusz László szerint a kérdésben sokat haladtak előre. Elmondása szerint a mostani tárgyalásokon arról egyeztettek, hogy maradna a 2007 óta létező szakmunkás minimálbér 2027. január elseje után is,
viszont azokban az ágazatokban, ahol sikerül fejleszteni a párbeszédet a következő három évben, a helyét a tarifák váltanák fel, így testreszabottan, saját képzettségnek megfelelően, az ágazatokra jellemző garantált bérminimum-tételt lehetne meghatározni.
Hangsúlyozta, az lenne a jó, ha minél több ágazatban megélénkülne a társadalmi párbeszéd, ahol viszont ezt nem sikerül elérni, ott továbbra is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) állapítaná meg a garantált bérminimum mértékét a minimálbérhez hasonlóan.
„Mi együtt tudunk élni azzal is, ha így marad a rendszer, azaz megmarad a minimálbér és a garantált bérminimum, és azzal is, ha összevonás történik” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy nyitottak egy cizelláltabb, rugalmasabb rendszerre, amelyben a munkaadók is ösztönözve lennének, hogy áttérjenek az új szisztémára.
Jöhet a hároméves bérmegállapodás
Közel járnak a felek az elvi megállapodáshoz, erősítette meg a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is. A pénteki tárgyalásokon három kérdésben egyeztettek, az egyik ilyen az uniós irányelvvel összhangban a referenciaérték meghatározása, ezt a Központi Statisztikai Hivatal által közölt rendszeres bruttó átlagkereset mértékében határozták meg, ami a különböző egyszeri juttatások nélkül számított bruttó átlagkeresetet jelenti.
Tehát ennek az 50 százalékát szeretnék elérni 2027-re, amit viszont nem automatizmusként érvényesítenének, hanem a mindenkori makrogazdasági mutatók alapján. Az, hogy melyik időszakot veszik figyelembe, még nem dőlt el, ez lehet az előző év teljes átlaga vagy az év végi tárgyalásokhoz viszonyítva a megelőző nyolc hónap átlaga. Szerinte nagyobb realitása ennek az utóbbinak van. A második pont, amiről egyeztettek, hogy egy- vagy többéves legyen-e a megállapodás.
Itt egyértelműen körvonalazódik, hogy többéves bérmegállapodásban gondolkodunk
– fogalmazott a liga vezetője, hozzátéve, hogy ez hároméves megállapodást jelent, 2027. januári kifutással. Azaz a 2016-os hatéves bérmegállapodás után újabb több évre szóló megállapodást köthetnek a felek, amely akkor valóságos bérrobbanást idézett elő a magyar gazdaságban.
Jogszabályi feltétele van a bérminimum megszüntetésének
Mészáros Melinda az eddigi egyeztetések alapján úgy látja, a garantált bérminimum sorsa maradt leginkább függőben, ennek oka, hogy a munkaadói oldalon nincs egységes álláspont, ők ugyanis kevésbé tartják reálisnak, hogy három év leteltével át lehet térni az ágazati tarifarendszerre.
A liga vezetője ugyanakkor leszögezte, hogy nem kivezetni vagy eltörölni szeretnék a garantált bérminimumot, hanem ágazati szintre helyezni a megállapítását. Ez nyugat-európai mintára azt jelentené, hogy ágazatonként eltérő garantált béreket állapítanának meg és központi szinten csak a kötelező legkisebb munkabérről kellene megállapodniuk a VKF keretében.
Mészáros Melinda azt is hangsúlyozta, hogy mindez csak akkor jelent alternatív megoldást, ha ehhez jogszabályokat is módosít a kormány.
Ez feltétele is a hároméves bérmegállapodásnak. Ha azt látjuk ugyanis, hogy sem a munkadói oldal sem, a kormány részéről nincs késztetés erre vonatkozóan, akkor teljesen más szisztéma alapján kell folytatni a jövő évre szóló minimálbér-tárgyalásokat
– mondta a szakszervezeti vezető, aki azt is hozzátette, hogy most a kormány oldalán pattog a labda.
Úgy tudjuk, hogy egyébként a kormány is támogatja az új rendszerre történő áttérést, ahogy a többéves bérmegállapodás sincs ellenére.
Ezt támasztja alá, hogy Rogán Antal is a Tranzit Fesztiválon arról beszélt: a következő két esztendő fontos célkitűzése, hogy összezárják a két bérelemet. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hozzátette ugyanakkor azt is, hogy erről a szakszervezetek és a vállalkozók dönthetnek, mindenesetre a kormány támogatni fogja.
Mészáros Melinda azt is elmondta, hogy tovább folynak az egyeztetések, így terveznek egy újabb kétoldalú fordulót a szeptember 18-i VKF előtt.
Lehet, hogy jövőre már 300 ezer forint lesz a minimálbér
Bár a lapunknak megszólalók is jelezték, hogy először elvi megállapodást kell kötniük, amíg az nem történik meg, addig konkrét összegekről nem érdemes beszélni, mi azonban már számolgattunk. Jó eséllyel ugyanis a minimálbér jövőre minimum 10 százalékkal emelkedhet,
egy ekkora emeléssel a mostani 266 800 forintról bruttó 293 480 forintra emelkedhetne a minimálbér összege. Sőt, egyáltalán nem zárható ki, hogy ettől nagyobb ugrást látunk: már egy 12 százalékos emeléssel is átlépheti a 300 ezres határt.
A garantált bérminimum esetében már nehezebb megbecsülni, hogy mire számíthat a szakmunkás minimálbért kapó mintegy 750 ezer fő, akik egy új rendszerben valószínűleg kisebb emelésre számíthatnánk, mint a legutóbbi 10 százalékos ütem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.