Erre ébredt Magyarország: útfejlesztések és autópálya-építések tömegét jelentette be a kormány – tízezer milliárdot költenek rá

Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, rendkívül fontos Magyar Közlöny-szám jelent meg szerda este. A 74 oldalon át sorolt kormányzati döntések között ugyanis szerepel a 2035-ig szóló állami építési beruházások koncepciójának elfogadása is.

Ennek vaskos része a vasúti fejlesztés, benne a gördülőállomány, tehát új vonatok beszerzésével. Azonban tartalmaz egy kifejezetten közúti koncepciót is, ami gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózat fejlesztéseket tartalmaz.

Erre ébredt Magyarország: útfejlesztések és autópálya-építések tömegét jelentette be a kormány

A megjelent kormányhatározat mellékletében az olvasható, hogy az alábbi beruházási csomagok megvalósítása lenne indokolt.

1. Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések – összesen 16 beruházás keretében (amelyből négy koncessziós megvalósítású) közel 610 kilométeren gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg. Ebből új nyomvonalú közel 360 kilométer, amelyek közül az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2900 milliárd forint.
2. Országhatáron belüli, nyugat-keleti irányú hálózatfejlesztést elősegítő beruházások – 12 beruházás keretében (amelyből három koncessziós megvalósítású) közel 850 kilométer gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg. Ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 540 kilométer. Az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 3800 milliárd forint.
3. Nagyvárosok Magyarországa érdekében tervezett fejlesztések – a kapcsolódó 25 beruházás (amelyből négy koncessziós megvalósítású) közel 280 kilométer gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztést tartalmaz. Ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 100 kilométer, amelyek közül az  állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2300 milliárd forint.

És ez még nem minden, ugyanis a főúti, valamint részben mellékúti gerinchálózat fejlesztése külön szempont. Ebből az látszik, hogy

• a Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések keretében a határ menti térségek gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése érdekében mintegy 160 kilométer ilyen útfejlesztés történne nagyságrendileg bruttó 550 milliárd forint értékben.
• A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos főúti hálózat 30 percen belüli elérésének biztosítása érdekében szükséges főútfejlesztések 2035-ig a főút és mellékút hálózat bővítését, szolgáltatási szintjének fejlesztését célzó beruházások révén közel 1750 kilométer hosszúságban bővülne a főúti és mellékúti úthálózat (benne 30 csomóponti, 14 hídépítési, továbbá 39 elkerülő úti és 8 mérnökségi telep fejlesztésével) nagyságrendileg bruttó 5700 milliárd forint értékben.
• Az ipari és technológiai központok közúti elérhetőségének javítását célzó fejlesztések érdekében ugyancsak 2035-ig tervezetten nagyságrendileg 140 kilométer úthálózati elem kapna fejlesztést mintegy bruttó 440 milliárd forint értékben.

A közúti felújításokról is döntött a kormány

A közúti koncepció része egy másik nagyon fontos szempont, méghozzá a felújításoké. Leírják, hogy a főutak esetén a nagy forgalmi terhelés miatt az állapotromlás gyorsabb, mint a mellékutakon, így a szükséges karbantartási tevékenység mellett általában húszéves élettartam érhető el. A 7018 kilométer hosszú hálózaton a húsz éves felújítási ciklusidőt alapul véve évente átlagosan a hálózat 5 százalékán, 350 kilométer hosszon szükséges a felújítás.

ami átlagosan 375 km/év beavatkozási mennyiséget jelent. Ez egyébként nem sokkal több, mint a felújítási ciklusidő szerinti 350 km/év és 3500 kilométer hossz.

A mellékutak esetén jellemzően kisebb a forgalmi terhelés, ezért megfelelő fenntartási tevékenység mellett hozzávetőleg 30 évig is használható állapotban tartható a burkolat. Azaz a 23116 kilométer hosszú hálózaton a 30 éves felújítási ciklusidőt figyelembe véve évente a hálózat 3,3 százalékán, 770 kilométer hosszon szükséges a felújítás. A mellékutak felzárkóztatásához 11193 kilométer hosszon szükséges a felújítás tíz év alatt, ami átlagosan 1120 km év beavatkozási mennyiséget jelent a felújítási ciklusidő szerinti 770 km/év és 7700 km hossz helyett. Ez már számottevő különbség.

Külön ügy az önkormányzati utak kérdése. Erről a koncepció kijelenti, hogy „javasolt az  önkormányzati kezelésű helyi közutak fejlesztésének támogatása központi költségvetési forrásból”. A beruházások támogatása pályázatos formában lenne, konzorciumi vagy önkormányzati lebonyolításban. A helyi önkormányzatok pályázhatnának a későbbiekben meghatározandó keretösszeg erejéig. Ezeket a felhívásokat a közigazgatási és területfejlesztési
miniszter (Navracsics Tibor), mint a kormány helyi önkormányzatokért felelős tagja írná ki és kezeli.