Hipa-átalakítás: lehet, hogy a gazdag városoknak nem tetszik, de háromezer település a nyertese lesz

Rengeteg érdeket sért, ezért számos vitát válthat ki a legnagyobb hazai települések és a kormányzat között a következő hetekben a helyi iparűzési adó (hipa) tervezett átalakítása. Mint ismert, nagy felzúdulást váltott ki a kormány legújabb terve. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter október 7-én jelentette be, hogy január elsejétől a térségi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére elindítják a Versenyképes járások programot, melynek értelmében a városok 2025. évi  iparűzésiadó-többletét elvonják, és ebből egy alapot képezek, amelyre aztán a járások pályázhatnak. Azaz sok év után megkezdi a hipa átalakítását a kormány.

Sok ment „etetésre, itatásra”

A hipa átalakítása már régóta lógott a levegőben, ám a vita a nyár folyamán kapott újabb lendületet, amikor Lázár János építési és közlekedési miniszter azt mondta, ő azt fogja javasolni a kormánynak, hogy a szüntesse meg az eddigi rendszert, 

Hogy pontosan hogy fog kinézni az új rendszer, arról nem sokat tudni, Navracsics annyit árult el, hogy az összes járásban nagyjából 65 milliárd forintos keretet fognak szétosztani, amelyen a 173 járás osztozhat, az alábbi bontásban:

• 135 járás kap majd 250-250 millió forintot, 
• hat megyeszékhely-központú járás egyenként félmilliárdot, 
• 33 térség pedig ennél is többet. 

A tisztánlátást ugyanakkor nehezíti, hogy a bejelentés után pár nappal Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés parlamenti bizottságának éves meghallgatásán már 115-120 milliárd forintos hipa-növekményről beszélt jövőre. Nem tudni, hogy végeredményben a növekményt teljes egészében elvonná az állam, vagy csak a felét, amire esetleg lehet következtetni Varga szavaiból. A tárcavezető mindössze annyit mondott a várható változásokról, „a kormány készíti elő a 2025-ös költségvetést, már nem kell sokat aludni, és minden kiderül”.

Miért fizetnek szolidaritási adót, ha a többletet most elvonják?

A döntés érzékeny helyzetbe hozza a legnagyobb magyar településeket, amelyeknek évek óta a hipa az egyik legfontosabb bevételi forrásuk. Papp László kormánypárti polgármester elég egyértelmű kritikát fogalmazott meg, azt kifogásolta, hogy már így is 8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet évente a város, épp ezért az új rezsimet nem tartja elfogadhatónak.

– mondta, majd hozzátette, azzal egyetért, hogy az elmaradottabb településeket segítsék a jelentősebb iparú települések bevételeiből, de azt kiemelte, hogy az ipar egy városnál nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat is jelent, többek között közlekedés-, oktatás- vagy városfejlesztésben.

Ennél mérsékeltebb véleményt fogalmazott meg Cser-Palkovics András, aki az elsők között reagált Navracsics Tibor javaslatára. A székesfehérvári polgármester szerint a rendszer átalakítása fontos lépés a városokat körülvevő agglomeráció fejlesztése érekében. 

„Még ugyan várjuk a javaslat pontos részleteit, de azt már most kimondhatom: sosem könnyű forrásokról lemondani, ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez a fajta regionális, agglomerációs gondolkodás a helyes irány!” – írta a Facebook-oldalára a városvezető, továbbá amellett érvelt, hogy közép- és hosszú távon Székesfehérvár és minden nagyváros érdeke, hogy a közvetlen környéke is együtt tudjon fejlődni vele, hiszen ezzel csökken a nagyvárosok terhelése is.

De miért nyúl hozzá a kormány?

A rendszer átalakítása nem véletlenül merült fel 2010 óta több ízben, ám a mindannyiszor elakadt a nagyobb települések ellenállásán, nem véletlenül. Tavaly a 3178 önkormányzatnál 2022-ről 2023-ra országosan 259,1 milliárd forinttal nőttek a helyiadó-bevételek, amelyek összértékben elérték az 1350 milliárd forintot, amiből csak az iparűzésiadó-bevétel 1149 milliárd forintot tett ki, 

A legtöbb befizetést egyébként Győr és Debrecen könyvelte el 2023-ban: az előbbi 29,8 milliárdot, az utóbbi 28,7 milliárdot realizált. A cívis város idén 20 százalékos növekedéssel és 34,5 milliárdos hipa-bevétellel tervezte meg a költségvetését. Magyarul, ha ez a növekedés megismétlődik, amire jó esélye van, hiszen a BMW- és a CATL-gyár lassan bekapcsolódik a termelésbe, akkor 2025-ben is alsó hangon 6 milliárdról kellene lemondania.

– állapította meg egy 2021-es tanulmányában az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A jelentés a 2019-es évről szól, abban az évben az ÁSZ szerint az önkormányzatok több mint felénél tízmillió forintnál kevesebb bevétel keletkezett az iparűzési adóból. A teljes hipa-bevétel közel kétharmada, 61,6 százaléka csupán 47 önkormányzattól: 

• a fővárostól, 
• a 23 kerülettől
• és a 23 megyei jogú várostól származott.

Magyarul 3131 önkormányzat osztozott a hipa közel 40 százalékán.

Ritka adónem, aminek a gazdaság meg az önkormányzatok látják a kárát

Az adónem ellen sokszor elhangzik kritikaként, hogy árbevétel-alapú, így tehát minden esetben be kell fizetniük a cégeknek, akkor is is ha éppen veszteségesek. Pont emiatt merül fel időről időre az átalakítása, a legharsányabban a kamara elnöke részéről. 

„Az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését, és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni” – érvelt Parragh László 2020 őszén, a Covid időszakában, amikor a kormány – elfogadva a kamara javaslatát – végül megfelezte a hipát két évre. A döntés természetesen akkor is óriási felháborodást váltott ki az önkormányzatoknál. Bár valóban fájhatott azoknak, akiket a kormány nem kompenzált, ám a csődhullám, amit sokan vizionáltak, elmaradt.

Nem csak az MKIK vezetője, maga az adószakma sincs elájulva ettől a rendszertől.

– nyilatkozta a viták idején Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója, aki szintén azt emelte ki, hogy az egyik nagy gond a hipával az egyenlőtlen eloszlás az önkormányzatok között. Azok a városok, ahol egy-egy nagy cég telephelyet létesít, óriási összegeket kaszálnak belőle, miközben más településeknek, amelyeknek adott esetben szintén kell költeniük a céget kiszolgáló infrastruktúrára, nem jut belőle semmi. 

Ez az érv egyébként megjelent a kormányzat részéről a különleges gazdasági övezetek kialakításánál. Gödön, Iváncsán és legújabban Pakson is a vármegyei önkormányzatokra bízta a források elosztását. Ám ezek pontszerű megoldásnak tűntek eddig, azzal együtt is, hogy kétségtelen tény, hogy a nagyberuházások vonzáskörzete jóval túlmutat az adott település határain.

Ez lehet a legnagyobb gond a hipa átalakításával

Másik oldalról viszont a hipa érdekeltté is teszi az önkormányzatokat a gazdaságfejlesztésben, tehát pont azokat sújtaná igazán, akik tettek az elmúlt években annak érdekében, hogy a város ipara fejlődjön. Legjobb példa erre Kecskemét, a hírös város tizenhárom év alatt megnégyszerezte a helyi iparűzési adóból származó bevételét: míg 2011-ben, a Mercedes érkezése előtt mindössze 5 milliárd forint volt az adónemből származó bevétele, idén ez már 20 milliárd forintra rúg.

Mindennek pedig a helyi közszolgáltatások minőségében óriási jelentősége van, hiszen ebből tud az adott település fejleszteni, utakat építeni vagy bért adni. Azaz nagy kérdés, hogy végeredményben esetleg otthagy-e bármekkora összeget az érintetteknél a jövő évi hipa-növekményekből a kormány. Ahogy az is kérdés, hogy mi lesz a sorsa a szolidaritási hozzájárulási adónak, így például becsatornázza-e a területfejlesztési alapba, vagy továbbra is közvetlenül a költségvetésbe érkezik be, amit okkal kifogásolhatnak a legnagyobb adóbefizetők.