Ha lassanként is, de kezdenek visszatérni a magyarok a boltokba, erre lehet következtetni abból, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggel közölte, augusztusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Idén csak egyetlen hónapban haladta meg a 4 százalékot a forgalomnövekedés, még márciusban, azóta rendre gyengébb számokat produkált a kiskereskedelem. Pedig a tavalyi nagyon alacsony bázis miatt egy felpattanásra lehetett számítani, ami arra utalt, hogy továbbra is nagyon erős az óvatossági motívum a hazai háztartások körében.
Ugyan a nyár eleje sem alakult túl jól a hazai kiskereskedelemben, augusztusban azonban valami mintha tényleg megmozdult volna: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,5 százalékkal nőtt a forgalom.
Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,9 százalékkal nőtt, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,4 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,9 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,9, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,2 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,2, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,8, a használtcikk-üzletekben 6,9 százalékkal csökkent.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,2 százalékkal mérséklődött, miközben a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 17 százalékkal csökkentek.
Szintén kedvező hír, hogy a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal növekedett az előző hónaphoz viszonyítva.
A mostani adat a harmadik negyedéves GDP szempontjából, amelyet október 30-án közöl a KSH, szintén kulcsfontosságú, nagyon úgy tűnik, hogy termelési oldalról a kiskereskedelem, a felhasználási oldalról pedig a szolgáltatások támogathatják meg a gazdasági növekedést. Azaz, jobb híján a belső fogyasztás lehet idén a növekedés egyedüli támasza, miután az ipar és a külkereskedelem már hónapok óta gyengén muzsikál. Emiatt vágta vissza idén a GDP-bővülésre vonatkozó előrejelzését a kormány két ízben is, ezek alapján jelenleg az 1,5–1,8 százalék közötti növekedési tartomány tűnik realitásnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.