A mai már a harmadik, magyar elnökség által vezetett ülés lesz a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban – kezdte luxembourgi doorstep sajtótájékoztatóját Nagy István agrárminiszter. A tanácsnak nagyon sok napirendet kell megvitatnia, a tagországok ugyanis az előre meghirdetetteken – benne a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét meghatározó következtetéseken – felül még tíz egyéb fontos napirend megtárgyalását is kérték.
Rögtön két halászati témával kezdenek: a balti országok halászati kvótájának megállapításával. Ez a miniszter szerint nagyon fontos feladat, hiszen már látszanak a gondok a tengeri halállományokban, ugyanakkor olyan megoldást kell találni, amely figyelembe veszi a tengerparti országok lakóinak gazdasági, társadalmi és szociális helyzetét is. Ezenfelül a miniszterek kialakítják az uniós álláspontot az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) idei éves ülésére.
Fontos napirendi pont lesz a „Következtetések a mezőgazdasági termelőket középpontba helyező, 2027 utáni közös agrárpolitikáról” című is, amelyben a mezőgazdasági minisztereknek jóvá kell hagyni a KAP 2027 utáni időszakára vonatkozó megállapításokat.
Nagy István szerint lényegi kérdés annak megvitatása, hogyan lesz gazdaközpontú a közös agrárpolitika. Fontos lenne a közös álláspont kialakítása, mert az nagyban befolyásolná a KAP jövőjét. Mindez az agrárminiszterek állásfoglalása lesz, ami reményei szerint olyan új irányt tud szabni a közös agrárpolitikának, amely egyben fogja képviselni, hogy
Ezzel a jövőt tudjuk irányítani
– fogalmazott a miniszter.
Nagy István a magyar EU-elnökség kezdetén arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy az agráriumot nem ellenségként kezelő bizottsági hozzáállásra lenne szükség. Szakítani kell azzal is, hogy a gazdákat az éghajlatváltozás előidézőjeként emlegetik, miközben a gazdálkodókat a megoldás részeiként kell tekinteni, támogatni kell őket abban, hogy meg tudják óvni a környezetet, hiszen ők alapvetően ebben érdekeltek.
Nagy István: az uniós elnökség idején rögzítenünk kell az új közös agrárpolitika alapjait
Szerencsés időben, az uniós intézményrendszer átmeneti időszakában lett Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Ez olyan lehetőségeket is jelent, melyeknek keretében az agrárminiszterek megfogalmazhatják javaslataikat az új közös agrárpolitikáról – mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában.
Nagy István az ülés előtti tájékoztatóján elmondta, hogy – valószínűleg kedden – szó lesz a piaci kérdésekről is. „Ahhoz, hogy a gazdáinkat meg tudjuk védeni, elengedhetetlen, hogy egy kiszámítható piaci környezet vegyen körül minket” – tette hozzá.
A tanács az élelmiszerlánc kérdéseivel is foglalkozik, mivel számos olyan kihívás jelent meg az állat- és a növénybetegségek, valamint az antimikrobiális rezisztencia területén, amelyekre megfelelő válaszokat kell adni.
A tagállamok által elővezetett napirendi pontok közül Nagy István kiemelte a fókák vadászatával, illetve a kárókatonák gyérítésével kapcsolatos előterjesztéseket, illetve a kifizető ügynökségek beszámolóját. Megoldást keresnek arra is, hogy a vidékfejlesztési pénzeknél ne legyen forrásvesztés, amihez meg kell találni az átütemezés lehetőségét. Szó lesz a berlini fal leomlásának emlékére Németország által életre hívott „Békekenyér” kezdeményezésről is, amelynek elnökségét jövőre Magyarország látja el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.