Százmilliárdot szán a kormány a kkv-k tőkeprogramjára – fontos megállapodást írt alá Nagy Márton és Parragh László

A világ megváltozott, egy új világgazdasági környezetbe kerültünk, amire a kormány is választ kíván adni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon a sajtóeseményen, ahol együttműködési megállapodást írtak alá a szaktárca tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetek, amelyek egy alapítványt hoztak létre közösen.

Az együttműködésben részt vevő szervezetek:

• A KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt., 
• a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítvány,
•  az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,
•  a Magyar Export-Import Bank Zrt., 
• a START Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt., 
• a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 
• és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány elfogadott egy gazdasági akciótervet, amely 21 pontból áll, és három pillérre épül, ezek a bérnövekedés elősegítése, a megfizethető lakhatás biztosítása és a kkv-k támogatása. Ez utóbbi a Demján Sándor program nevet kapta, ugyanis hűek akartak lenni az üzletember tevékenységéhez, aki aktívan támogatta a kkv-kat. 

Jelezte, hogy a kkv-k hitelezése elmarad az uniós átlagtól, „a mi célunk az, hogy a jelenlegi 12 százalékos szintről 20 százalékra növeljük a hitel arányát a GDP-n belül”, mondta, hozzátéve, hogy ez nagyobb vállalatméretet jelent. Emellett fontosnak tartják a vállalatok pénzügyi tudatosságának növelését.

– mondta a kormány kkv-tőkeprogramjáról, hozzátéve, hogy a KAVOSZ fogja működtetni. Jelezte, hogy egymilliárd forintos támogatást fognak adni az együttműködésben részt vevő cégek az alapítványnak. Az alapítók egy hároméves együttműködési megállapodást kötnek, és három éven belül felülvizsgálják a működést – tette hozzá Nagy Márton, aki sokat vár ezektől a szervezetektől.

Hatékony, gyors eszköz a Széchenyi-kártya program

„Sajátos élethelyzet lesz nekünk beleállni egy olyan programba, amit egy barátunkról neveznek el” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki emlékeztetett, hogy több mint két évtizede hozták létre a Széchenyi-kártya programot, amely szerinte rendkívül gyors, hatékony eszköz a gazdaságpolitika számára.

Szerinte példa nélküli a termék, a kereskedelmi bankok, kamarák is ennek köszönhetően tudnak együttműködni egy olyan programban, amely a vállalatok működését azóta is segíti. Jelezte, hogy 4000 milliárd forintról van szó, ez a GDP 5,7 százaléka, és a nanoszektor majdnem felét támogatja. Szerinte olyan termék a magyar gazdaság számára, mint a Coca-Cola.

– mondta a kamara elnöke, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb célkitűzésük a vállalatfinanszírozási piacon az eligazodás segítése, a vállalatok organikus fejlődésének támogatása. „Ez a missziónk, ezt célozzuk meg” – tette hozzá.

Október végétől él a 3,5 százalékos hitelkamat a Széchenyi program beruházásai esetében

„Először 2008-ban mentem be Demján Sándorhoz, hogy a Széchenyi-kártya program során felhalmozott tudást kamatoztassuk” – emlékezett vissza Krisán László, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítványának kuratóriumi elnöke. Demján Sándor azt mondta, hogy várják meg, míg a gazdasági helyzet stabilizálódik. Az alapítványt 2022 elején kezdték el összerakni.

– mondta Krisán, hozzátéve: örömteli, hogy elfogadta a kormány a javaslatukat, hogy 3,5 százalékra csökkentsék a Széchenyi-kártya beruházási programját, ami október végén elindulhat. 

Jövőre jöhet a felpattanás?

Már az első negyedévben 3-3,5 százalék lehet a GDP-növekedés, bár ez a bázishatások eredménye – válaszolta újságírói kérdésre Nagy Márton, aki szerint jövőre belépünk a 3–6 százalék közötti növekedési tartományba. Úgy látja, megindult a fogyasztás gyógyulása, ami az áfabevételek terén is látszik. 

A béremelésekről azt mondta: fontos, hogy a gazdasági szereplők ki tudják termelni, csak akkor lehet a vállalatokat megterhelni vele, ha van növekedés. Hangsúlyozta, a garantált bérminimumot is ki kell termelni, ebből adódóan itt nincs ilyen változás,

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a magasabb növekedést meg kell teremteni. Nemcsak a kormány hozza a növekedést, hanem a vállalkozók is hozzátesznek. Arra a kérdésre, hogy idén is decemberben emelkedhet-e már a minimálbér, mint tavaly, azt mondta „ne csináljunk gyakorlatot belőle”, szerinte jó ötlet volt, és indokolt is volt, de ez egy inflációs kompenzációt tartalmazott, az infláción pedig már túl vagyunk, most a növekedésen van a hangsúly.

Egyelőre nincs itt az ideje az adócsökkentésnek

– válaszolta a Világgazdaság kérdésére, hogy számíthatnak-e a hazai vállalatok adócsökkentésre. Perlusz László, a VOSZ főtitkára ettől tette függővé a következő évek nagy béremeléseit. Hangsúlyozta, korai még arról beszélni, hogy miképp csökkenthetik az adókat, legkorábban jövőre tudnak visszatérni a kérdésre. 

Fontosnak nevezte, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak is megvan a maguk dolga ahhoz, hogy a magasabb bérek kigazdálkodhatók legyenek, és ne rogyjon össze a gazdaság.