BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Adókedvezményért vagy csökkentett járulékért többen mennének el szűrővizsgálatokra?

Jelentősen alábecsülik a magyarok a várható élettartamot, a 45 évnél fiatalabbak többsége szerint honfitársaik átlagosan csak 70 évig élnek, pedig valójában hét évvel tovább. Ez azonban egyáltalán nem számít jónak, ekkora várható élettartammal csak a 89. helyen áll Magyarország azon a listán, amelyen például Kolumbia, Albánia vagy Törökország is megelőz minket. Nem kérdés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, és el kellene gondolkodni az olyan motivációkon is, mint az adókedvezmény az egészségtudatosság fokozása érdekében.

Magyarország a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg az olyan fontos szűréseken, mint az emlőrák, a nőgyógyászati vagy vastagbél-vizsgálatokon való megjelenési arány szempontjából rendre az európai rangsor utolsó harmadában találjuk magunkat – hívta fel a figyelmet a Prémium Egészségpénztár 13 ezer tagja által kitöltött felmérés eredményét ismertetve.

szűrővizsgálat
Nagyon sok a dohányos Magyarországon, de szűrővizsgálatra kevesen járnak/ Fotó: Shutterstock

Most 77 év a várható élettartam

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a várható élettartam megbecsülése, pontosabban alábecsülése volt. A 45 évnél fiatalabb válaszadók 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami több, mint hét évvel kevesebb, mint a valós adat. 

Tovább élünk, mint gondolják, ez azonban korántsem számít jó eredménynek, 

hiszen ezzel a várható élettartammal mindössze a 89. helyen áll Magyarország. Sok olyan ország is megelőz bennünket, melyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország. 

Logikus a következtetés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre. 

Kötelező szűrővizsgálatok pénzügyi előnyökért?

A felmérés szerint a férfiak és a nők 

  • közel csaknem fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatokat bevezetésével, 
  • további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák,
  • teljesen elutasító a férfiak 10 és a nők 14 százaléka volt.

 A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek a távol maradókkal szemben.

Érdekes, hogy 

a pénzügyi előnyöket, ilyen lehetne például a járulékcsökkentés vagy az adókedvezmények, a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat, 

például előresorolás, kiemelt szolgáltatások.

Kié a felelősség?

A világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az emberek az egészségük iránti felelősségről. 

  • Az USA-ban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb, 
  • az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában,
  • a távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet. 

A kutatás egyik központi kérdése is ez volt: 

kinek a feladata az egészségmegőrzés? 

A pénztártagok válaszai szerint a felelősség így oszlik meg: 

  • az egyént 53 százalék
  • az államot 35 százalék,
  • a munkáltatót 8 százalék, 
  • a családot 6 százalék nevezte meg. 

Férfiegészség-kampány indul, de a nőkre számítanak a szakemberek

A magyar férfiak nem szívesen járnak szűrővizsgálatokra, átlagéletkoruk jóval alacsonyabb, mint az uniós férfiátlag, pedig a prosztatarák azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek időben szűrve jól gyógyíthatók. Széles körben kell tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben.

A nők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyén felelősségének, mint a férfiak. Ez a különbség részben abból adódhat, hogy a nők kifejezett hangsúlyt fektetnek a maguk és családjuk egészségtudatosságára, életmódjára. Az állami gondoskodás részesedése a férfiak szerint markánsabb 38 százalék, a nőknél ez csak 32 százalék – derül ki a kutatásból.

Feltűnően egészségtudatosabbak a pénztártagok

Budapest,,Hungary,-,Apr,6,,2024:,Man,Paying,With,Credit
Az egészségmegőrzés fontos része az egészséges táplálkozás / Fotó: Shutterstock

A felmérésből sok minden kiderült az átlag magyar egészségpénztári tagok egészségtudatosságáról is, ugyanis a kérdőívet kitöltők 

  • több mint 80 százaléka nem dohányzik, 
  • kétharmaduk nem iszik alkoholt, 
  • minden második válaszadó figyel a minőségi alvásra, 
  • több mint 40 százaléka sportol, emellett 
  • többségük rendszeresen méri a vérnyomását,
  • jár laborvizsgálatokra és 
  • igyekszik részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon is. 

Az átlagos magyar állampolgár közel sem ennyire egészségtudatos, 

hiszen Magyarország a szűréseken (emlő, nőgyógyászati, vastagbél) való megjelenési arány szempontjából rendre az európai rangsor utolsó harmadában szerepel.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.