késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Czomba Sándor: Magyar Péter állításai nem fedik a valóságot
„A kormány célja a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia folytatása. Azt kívánjuk elérni, hogy a következő években a minimálbér ezer euróra, a bruttó átlagkereset pedig egymillió forintra növekedjen. Mindenki, aki mást állít, tudatosan ferdít” – jelentette ki a Világgazdaságnak Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, arra reagálva, hogy a Telex azt állította, a kormány sem gondolja komolyan az egymillió forintos átlagbér elérését.
Czomba hangsúlyozta, hogy a minimálbérekkel kapcsolatos egyezség kizárólag a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek alkujaként jöhet létre, melyben a kormány közvetett szereplő, hiszen a minimálbérek kihirdetése a feladata. Ezért az a legfontosabb, hogy a bérek érdemi emelése csak
- alacsonyan tartott infláció,
- a munkaerő hatékonyságának növelése, illetve
- érdemi gazdasági növekedés
mellett valósulhat meg.
Az államtitkár leszögezte: a kabinet által felvázolt forgatókönyv továbbra is reális és megvalósítható, a szociális partnerekkel mindezekről folyamatos egyeztetés zajlik.
Szerinte azzal vita nélkül mindenki egyetért, hogy a minimálbérnek 2027-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagbér 50 százalékát. Jövőre 3–4, 2026-ban pedig 4–5 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol a kormányzat, ami a legkisebb bérek emelésénél érdemi növelést is jelenthet.
Mint mondta, a kabinet továbbra is el szeretné érni néhány éven belül az 1000 eurós minimálbért és a bruttó 1 millió forintos átlagkeresetet.
Ezek egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott számok, hiszen 2017 és 2023 között a nominális bruttó átlagkeresetek átlagosan 12,3 százalékkal bővültek. Tehát a kormány által felvázolt bérdinamika egyáltalán nem túlzó, erre pedig a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások is képesek
– érvelt az államtitkár, és azt is hozzátette, hogy sajnos egyre több, nem teljes körű, korlátozott értelmezésű cikk jelenik meg a sajtóban.
A nettó átlagkereseteket kellene összehasonlítani
Czomba Sándor szerint az egyik cikkben a szerző az éves bruttó átlagkereset kapcsán nem túl objektív, mivel csak egyetlen családtípust emel ki, a gyermektelen, egyfős, átlagkeresetet kereső személyt, miközben indokolt lenne inkább a kétgyermekes, kétkeresős családmodellt alapul venni, mert a magyar családtámogatási rendszer úgy lett felépítve, hogy adókedvezményeken keresztül jelentősen hozzájárul a családok anyagi támogatásához. Éppen ezért szerinte még hasznosabb lenne a nettó átlagkereseteket és vásárlóerő-paritáson bemutatni – az mutatja ugyanis összehasonlíthatóan a valóban felhasználható anyagi javakat. A kiterjedt magyar családtámogatási rendszer tehát az adórendszeren keresztül erősebben hat a reálkeresetek alakulására, mint ahogy az a bruttó keresetek alapján kimutatható – magyarázta.
Azt az említett írás is elismeri, hogy az idei évben 10 százalék körüli reálbér-növekedés várható, ami szöges ellentétben áll a cikk általános hangvételével. Ugyanakkor szerinte egyértelműen alátámasztja, hogy van alapja az előttünk álló időszak pozitív várakozásainak.
„Hozzáteszem: a munkaerőpiacon változatlanul élénk munkaerő-kereslet és az ezzel összefüggő munkaerőhiány figyelhető meg, ami egyértelműen felfelé nyomja a béreket, ez is hozzájárulhat a bérnövekedést jelző várakozások megvalósulásához” – nyomatékosította Czomba.
Magyar Péter állításai elferdítik a valóságot
Reagált Magyar Péter mai Facebook-bejegyzésére is, amely szerinte nem fedi fel a valóság minden szeletét, miután a minimálbéradatok kontextus nélküli összehasonlítása elferdíti a valóságot. Hazánkban ugyanis – Romániával ellentétben – van garantált bérminimum, ami sokkal több embert érint. Romániában a minimálbérrel rendelkezők száma mintegy 800 ezer főt tesz ki, azaz a foglalkoztatottak 15 százalékát, miközben a román foglalkoztatási ráta nagyságrendekkel elmarad a magyartól: míg 2023-ban a 15–64-es korosztályban náluk 63,1 százalék volt, addig nálunk ez a mutató 74,8 százalék.
Ezzel szemben Magyarországon mindössze 4,6 százaléknyi a minimálbérért foglalkoztatottak aránya – sokkal többen keresik meg tehát a garantált bérminimum összegét.
Az államtitkár úgy véli, a román minimálbér ráadásul torzított is, hiszen Romániában 2018-tól kezdve a munkavállalói terhek mellett munkáltatói adók és járulékok nagy részét is beszámítják a bruttó keresetbe. Magyarországon – Európában egyedülálló módon – ugyanakkor kétlépcsős a legkisebb keresetek összege. Egyebek között arra is rámutatott, hogy az uniós országokban nem létezik a magyar garantált bérminimum rendszeréhez hasonló, ezért az összehasonlítást megfelelő módszertan alkalmazásával érdemes megtenni, így a minimálbér mellett a garantált bérminimumot is szükséges figyelembe venni.
„Mára hazánkban a legkisebb keresetek 2010-hez képest több mint 3,6-szeresükre emelkedtek. Magyarországon – Európában szinte egyedülálló módon – azonban kétlépcsős a legkisebb keresetek összege, így a minimálbér mellett a garantált bérminimumot is szükséges figyelembe venni. Nem győzzük ezért hangsúlyozni, hogy a valós képet az effektív minimálbér mutatja meg, ami súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. Az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-ban, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát” – húzta alá Czomba Sándor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.