Megvan a szeptemberi kiskereskedelmi és ipari adat után a harmadik olyan, amelynek szerepe lehetett a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adatban – kommentálta a szeptemberi építőipari adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az ágazat termelése ráadásul annak ellenére csökkent havi alapon 2,7, éves alapon pedig 8,2 százalékkal, hogy a rendelésállomány az előző hónap végén volumenét tekintve 24,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Érdekesség, hogy a két építményfőcsoport teljesítménye ellentétes a rendelésállomány alakulásával:
A szeptemberi adat alapján tehát nem biztos, hogy az építőipar problémái csak keresleti oldalon keresendők, bár az is igaz, hogy a meglévő szerződésállomány mellett a megrendelő visszafoghatja a kivitelezés ütemét, tekintettel a bizonytalan gazdasági helyzetre.
Ugyanakkor, bár az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, az árak emelkedése töretlenül infláció feletti: negyedéves alapon 0,9, míg éves alapon 5,4 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan, ezen belül az egyéb építmények 7,0 százalékos drágulása volt a legmagasabb.
Három tényező segíthetné a fellendülést:
A kisebb volumenű munkák, jellemzően a felújítások és a családiház-építések terén jobb a helyzet, mint a szektor egészében,
vagyis az építőipart elsősorban az állami és a nagyvállalati megrendelések hiánya hozza nehéz helyzetbe – fűzte hozzá Juhász Attila, az Újház Ztr. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke az Újház friss, októberi forgalmi adataira alapozva.
Az építőanyag-kereskedelmi cég adatai szerint a harmadik negyedévben az értékesített építőanyagok mennyisége 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül a szerkezetépítésben használt anyagoké 18, a tetőfedő anyagoké 12 százalékkal nőtt, és szinte minden más szegmensben érdemi növekedés mutatkozott.
Az építkezők érdeklődése nem meglepő,
az építőanyagárak 2023 után, 2024 eddig eltelt részében tovább csökkentek.
Bár a rendelésállomány 36,0 százalékkal meghaladta szeptember végén az egy évvel korábbit, amiből az ágazat termelésében jelentős felfutásnak kellene következnie, a mai adat bizonyítja, hogy ez mégsem feltétlenül van így – mutatott rá Regős Gábor.
Hosszabb távon is kockázatot jelentenek az árak – jelezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője, hozzátéve: a kereslet gyengélkedése az árakban továbbra se jelenik meg, az építőipari termelői árak havi és éves alapon is érdemben, 0,9, illetve 5,4 százalékkal emelkedtek.
Nagy kérdés, hogy a kereslet felfutása okoz-e majd újabb árhatást,
amely kedvezőtlen lenne a növekedési kilátásokra.
Az építőipar tehát továbbra is vegyes képet fest, ebben is egyetértenek a szakértők.
A vállalati beruházási hajlandóság romlása, illetve a költségvetési takarékosság hatása erőteljesen érezteti hatását, előretekintve azonban már látszanak a kilábalás jelei az ágazat egyes területein. Arra lehet számítani, hogy ha javulnak a gazdasági kilátások, akkor a vállalati szféra irányából is erősödhet a kereslet, miközben a lakosság részéről a lakásépítések és a felújítási munkák, amelyeket a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, támogathatják az ágazat kilábalását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.