Mi lesz most a magyar gazdasággal Donald Trump győzelme után?

Új időszámítás kezdődhet az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország politikai és gazdasági kapcsolataiban Donald Trump megválasztásával, ez a várakozás már egy ideje uralkodik a kormányzati körökben. Mindez persze érthető, az elmúlt négy év demokrata kormányzása mélypontra juttatta a két ország viszonyát, ami önmagában még nem lett volna gond, ha színtisztán diplomáciai elhidegülést jelentett volna, csakhogy a politika üzengetéseken túlmenően a rendkívül fagyos kapcsolatoknak már a gazdaság látta a kárát. Ha nem lett volna elég az orosz–ukrán háború okozta gazdasági sokk, a demokraták még számtalan barátságtalan lépéseket is tettek, elég csak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondására gondolni, amit nem lehet másként értelmezni, mint ami azzal a céllal születhetett, hogy kiszorítsanak Magyarországról cégeket, azaz tönkretegyék a magyar gazdaságot.

A miniszterelnök maga is emelte az amerikai választás tétjét magyar szempontból, amikor a Tusnádfürdőn Donald Trump visszatérésétől tette függővé a 2025-ös „békeköltségvetés” elfogadását. A kormányfő akkor azt jósolta, hogy a régi-új elnök megválasztásával nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kapcsolatok is rendeződhetnek, ami akár a növekedési adatokban is visszatükröződhet.

Magyarország számíthat a Fehér Ház rokonszenvére

A világgazdasági hatásokon túl a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban egyértelmű javulást várunk – értékelte az amerikai elnökválaszát Világgazdaságnak Isépy Tamás a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője, aki kiemelte Donald Trump győzelme olyan nagy arányú volt, hogy ezzel elkerülhető a legrosszabb forgatókönyv: a politikai instabilitás. Szoros eredmény esetén ugyanis, bármely félt hirdették volna ki győztesnek, akár kiterjedt erőszakos zavargásokat sem lehetett volna kizárni. A politikai stabilitás pedig elsődlegesen fontos a gazdaságnak is.

Az elemző szerint magyar szempontból ennél is fontosabb, hogy mivel gazdaságpolitikánk külpolitikai térben mozog, a politikai változás szerencsés alakulása lényegesen kedvezőbb geopolitikai környezetet teremt. Az amerikai demokrata kormányzat eleve erősen kritikus volt a magyar kormánypolitikával szemben, amit a nyomásgyakorlás több eszközével is nyilvánvalóvá tett. Az Európai Unión belüli politikai küzdelmekben pedig Brüsszel és Washington egy platformon állt, míg a szuverenista erők platformján kormányzati szinten csak kevés ország erősítette Magyarországot.

Ezzel pedig szerinte esély nyílhat rá, hogy a támogatáspolitikában is kevésbé érvényesüljenek azok az egyoldalú politikai szempontok, amelyek eddig akadályt jelentettek. De hasonlóan fontos a béke esélyének erősödése, mivel a magyar gazdaság problémáinak okai között lényeges szerepet játszik a háború. A béke Isépy szerint, ha nem is azonnal, de utat nyithat a térség konszolidációjához, a szankciós politikákkal szétrombolt kereskedelmi viszonyok regenerálódásához. Azaz a háborús feszültség, a biztonságpolitikai kockázatok csökkenése hatékonyan oldhatja a blokkosodás görcsét, ami elsődleges érdeke a magyar gazdaságpolitikának.

A vámháború nem, az orosz–ukrán konfliktus lezárása segítheti a magyar gazdaságot

Óvatosabb vélemény fogalmazott meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdász, aki szerint Trump kedvenc eszközét a védővámok jelentik, emlékeztetett rá, hogy ilyeneket vezetett be előző elnöksége alatt, bár korlátozottan, leginkább az acélra és az alumíniumra, de kampánya során gyakorlatilag folyamatosan ezt az eszközt hangoztatta, akár az EU, akár Kína kapcsán. Ugyanis hiába volt évtizedeken keresztül az Egyesült Államok a szabad kereskedelem élharcosa, mára ez a politika alapjaiban megváltozott, és a szabad kereskedelemért sokkal inkább Kína küzd, tekintettel arra, hogy sok szempontból ő van jobb pozícióban.

„Hogy Trump a sok ígéretből, mint például az általános 20 százalékos vámból, végül mit tart be, azt nehéz előre megmondani. Látni kell azonban, hogy a vámok kétélű fegyvert jelentenek: válaszul az EU is kivethet vámokat, illetve a vámok az Egyesült Államokban inflációt okoznának, ezért a tényleges bevezetésüket tekintve óvatosan kell állást foglalni. A vámnak a német autógyártásra és ezen keresztül Magyarországra is negatív hatása lenne”, vélekedett az elemző, aki szerint a másik oldalról, ha Trump alatt tényleg lezárná az orosz-ukrán háborút, az szerinte segítené a magyar gazdaságot.

– húzta alá az elemző.

Erőteljes iparpolitika és protekcionizmus jöhet, fokozódó verseny Kínával

A MAGA mozgalom, azaz a Make America Great Again szlogene alatt a Biden által elfogadott inflációellenes törvényhez (IRA) képest is egy erőteljesebb támogató politika jöhet Donald Trump megválasztásával, ami az Amerikával szemben külkereskedelmi többlettel rendelkező országok számára nem lesz egy kellemes helyzet – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az IRA Joe Biden még 2022-ben fogadta el, ami egy komplex iparpolitikai csomag, ami egy az egyben protekcionista intézkedések sorát takarja. Török szerint, hogy a Trump által beígért programelemekből, pontosan végül mi fog megvalósulni, azt nem lehet megmondani, de a vámtarifák szinte biztosan emelkedni fognak.

Úgy látja, a Kínával folytatott verseny is nagyobb tempóra kapcsolhat régi-új elnökkel, épp ezért nem zárja ki azt sem, hogy az európai országokat is arra fogja rávenni, hogy a blokkosodás jegyében forduljanak szembe a távol-keleti országgal, ami szerinte közvetlenül és közvetve is érezteti majd a hatását a magyar gazdaságban.

Török Zoltán azt várja, hogy jövőre 3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, bár ő ezt ez nem feltétlen tulajdonítja Donald Trump megválasztásának.

Nemzeti szintű megoldásokra lesz szükség

Azt Isépy Tamás is elismeri, hogy Donald Trump meghirdetett gazdaságpolitikájának fontos pilléreit jelentik a magas védővámok, amelyek erősíthetik a blokkosodást. Valójában ez világgazdasági szempontból nem fordulatot jelent, mivel a Biden-kormányzat már szügyig gázolt a kereskedelmi hidegháborúban, a partnerekhez intézett fenyegetéseket is beleértve. 

Az, hogy pontosan milyen hatása lesz a „trumponomics” kereskedelmi politikájának a már eddig is konfrontatív világgazdasági kapcsolatokra, az nyilván függ a majdan kivetendő vámok mértékétől, valamint az ezzel sújtott ágazatok kiterjedtségétől, ami alighanem még a nagy győzelmet arató és a törvényhozási többséget is birtokló Republikánus Párton belül is vitákhoz vezethet.

Ez pedig Európai Unió szintjén esélyt adhat arra, hogy a szuverenista erők erősödésével az EU megtalálja végre stratégiai autonómiáját, a külgazdasági kapcsolatok terén is. Ez esetben Magyarország már nem egyedül, hanem uniós partnereivel együtt kereshetné a megoldást a blokkosodás kihívásaira.

Visszavezetheti Trump a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt

Vámháború ide vagy oda, Isépy a világgazdasági hatásokon túl a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban egyértelmű javulást vár, hozzátéve, hogy a gazdasági szereplők szerencsére eddig sem követték a demokrata párti kormányzat konfrontatív politikáját. Mivel azonban a Trump-kormányzat várhatóan erős rokonszenven alapuló politikai kapcsolatokat alakíthat ki a magyar kormánnyal, ez a gazdaság vonatkozásában is kedvező hátországot jelenthet a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. 

A kedvező politikai kapcsolatok az amerikai működőtőke beáramlásának is új lendületet adhatnak, ami a reálgazdasági hatások mellett tovább erősítené a kormány által meghirdetett, gazdasági semlegességre épülő diverzifikációs politikáját is, véli Isépy Tamás.