Most kihúzhatja magát Varga Mihály: miközben Romániában összeomlott a költségvetés, a magyar államkassza tartja magát

A magyar költségvetés egyáltalán nincs rosszabb állapotban, mint a régiós társai – ez derül ki a visegrádi országok és Románia alkotta körképünkből. Idén ráadásul jó esély van arra, hogy teljesüljön a kormányzati hiánycél Magyarországon, ami még akkor is igaz, ha rögtön hozzátesszük, hogy az elmúlt években messziről követte a hiánycélt a magyar kormány. A Covid óta nem volt év, amikor sikerült volna abszolválnia az eredeti költségvetési törvényben kijelölt hiánytervet. Ebben számtalan tényező közrejátszott, a gazdaság újraindításának szükségessége, vagy tavaly például a magas infláció következtében visszaeső fogyasztás, ami önmagában 1000 milliárdos lyukat ütött, aminek hatása még most is érződik a büdzsében.

Semmit sem bízott a véletlenre Varga Mihály

Idén annyival jobb a helyzet, hogy év közben kétszer emelték a pénzforgalmi deficitet, előbb 2514 milliárdról 3981 milliárdra, majd legutóbb az EDP-jelentésben 3981-ről 4790-re, miközben azért már csordogálnak is az áfabevételek, amelyekből éves szinten 9 százalékkal több folyt be legutóbb, mint egy éve. Persze az is igaz, hogy kétszer is hozzá kellett nyúlni a büdzséhez, előbb áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntöttek, majd a nyáron a bankokat és a multikat is megsarcolták. Így most az a ritkán látott helyzet állt elő, hogy két hónappal az év vége előtt bőséges, közel 1800 milliárdos mozgástér van, amit ha még ki is használnak, teljesülhet az uniós módszertan szerint számolt 4,5 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű hiány, ugyanis a hivatalos hiánycél nem változott. Jövőre ezt tovább pedig még tovább csökkentené, 3,7 százalékra, a 2025-ös költségvetés ugyanakkor már több olyan tétel megjelenik, ami azt mutatja, hogy a kormány mozgástere is bővül, így családi adókedvezményre, lakásépítésre, humán ágazatokra is több forrást tud elkülöníteni.

Csak hogy az olvasó is értse, Európában ugyanis kétfajta hiányt különböztetnek meg, az egyik a pénzforgalmi, amely adott időpontban a tényleges bevétel-kiadás közötti különbséget mutatja, illetve az eredményszemléletű, amely elsősorban a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, így nem tartalmazza például az uniós kiadások egyenlegét, vagy az olyan egyszeri tételeket, mint a reptér megvásárlása. Tehát lehet, hogy jobban néz ki az eredményszemléletű hiány, ám az adósság szempontjából annak van jelentősége, hogy a pénzforgalmi hiány mekkora. Idén pedig ketté is válik a kettő idehaza, ami érthetően megnehezíti a tisztánlátást. De a régiós országokban sem jobb a helyzet, sőt.

Lengyelországban idén magasabb lehet a hiány, mint Magyarországon

Lengyelországban, Európa és a régió legpotensebb gazdaságában idén 5,7 százalékos hiánnyal tervezte a költségvetését az egy éve regnáló Tusk-kormány, ami magyar szempontból azért is érdekes, mert korában Matolcsy György jegybankelnök amiatt kritizálta idehaza a kormányt 2022 májusában, hogy a magyar gazdaság letért a lengyel-magyar felzárkózási ösvényről, miután 2021-ben, a Covid utáni helyreállás évében mindössze 1,7 százalékos volt a lengyel hiány, ugyanez Magyarországon 7,1 százalékos. 

Idén ráadásul a pénzforgalmi hiányt a lengyel kormánynak meg kellett emelnie, november elején a Szejm 56 milliárd zlotyval, 240 milliárd zlotyra emelte a 2024-es deficitet. Erre pedig jó oka volt, ugyanis a lengyel államháztartás hiánya szeptember végéig 107 milliárd zlotyra rúgott, miután a tervezettnél alacsonyabb volt a büdzsé áfa- és szja-bevétele, sőt a makromutatók sem úgy alakultak, ahogy eltervezték. Donald Tusk is elismerte a parlamenti vitában, hogy az államháztartás rosszabb helyzete annak köszönhető, hogy az infláció alacsonyabb lett a vártnál Lengyelországban: a költségvetést 6,6 százalékos infláció mellett tervezték, ám augusztusban is „csak” 4,3 százalékos volt a drágulás, ez pedig kevesebb bevételt hozott az államkasszának. Igaz, azóta már tovább nőttek a fogyasztói árak, szeptemberben már idei legmagasabb szintjére, 4,9 százalékra emelkedett, aminek viszont a legkevésbé a fogyasztók örülhetnek.

Áfaemeléssel szorítaná le a hiányt Fico Szlovákiában

Nincs könnyű helyzetben a szlovák kormány sem. A szlovák belpolitika régóta hasonlít egy puskaporos hordóra, amit a nemcsak Robert Fico elleni merénylet, hanem a korábbi kormányok felelőtlen gazdálkodása is súlyosbított. Ódor Lajos, magyar származású exkormányfő már tavaly, rövid miniszterelnöksége után figyelmeztetett, hogy súlyos problémák lesznek Szlovákiában, ha nem lép időben az újonnan felálló kabinet. Mindenesetre idén a GDP 5,97 százalékára lőtték be Ficóék a hiánycélt, amit jövőre 4,7 százalékra csökkentenének, de ehhez olyan intézkedésekre is szükség volt, ami a lakosságot is érzékenyen érinti.

A 2000-es években a Dzurinda-kormány jelentős versenyképességi reformokat hajtott végre, a három 19-es rendszer, a 19 százalékos áfakulcs, szja, illetve társaságiadó-kulcs egyaránt szerepet játszott abban, hogy Szlovákia volt az unió éltanulója, miután óriási fellendülésen ment keresztül. 

A szlovák pénzügyminisztérium várakozása szerint az ország GDP-arányos államadóssága az idei év végére 58,9 százalékra emelkedik, ugyanakkor a Költségvetési Tanács szerint ez pár éven belül akár megközelítheti a 70 százalékot is. Azaz a szlovák kormány számára a vészcsengő nem véletlenül szólalt meg: ugyanis ha nem lép, akkor könnyen lehet, hogy pár év múlva a magyar államadósság alacsonyabb lesz, mint a szlovák, ez pedig elképzelhetetlen lett volna 15 évvel ezelőtt.

A takarékos csehek verik a mezőnyt

A régió legjobb állapotú költségvetése egyértelműen a cseh büdzsé. Ha visszatekintünk a cseh gazdaság elmúlt 10-15 éves teljesítményére, azért az megállapítható, hogy bármilyen színezetű kormány is volt hatalmon, mindig odafigyelt a költségvetési hiány és az államadósság kordában tartására. A Petr Fiala vezette koalíciós kormány pedig semmit sem bízott a véletlenre, tavaly májusban jelentett be egy megszorítócsomagot, miután Prágában az év első hónapjaiban felborult a költségvetés egyensúlya a kieső adóbevételek következében. 

Minden kormányzati erőfeszítés dacára azt azonban nem sikerült elérni, hogy 3 százalék alá szorítsák le a költségvetési deficitet, ami 2023-ban a GDP 3,8 százalékán állt meg. Idén már egyszer hozzá kellett nyúlni az államkasszához, a szeptemberi árvizek miatt 252 milliárd koronáról 282 milliárd koronára emelték a hiányt, ez azonban egyelőre úgy tűnik, hogy nem veszélyezteti a hiánycélt. Az EDP-jelentésben még mindig 2,8 százalékos GDP-arányos hiányt vár a cseh kormány, ami ha összejön, 2019 után első ízben sikerülhet teljesíteni a maastrichti kritériumot Csehországnak.

Katasztrofális állapotban a román költségvetés a választási szuperév után

Túlzás nélkül állítható, hogy az összes közül a román költségvetés van a régióban az egyik legsúlyosabb helyzetben. Idén keleti szomszédunknál választási szuperév van, ezzel magyarázható, hogy a román politikusok úgy költekeznek, mintha nem lenne holnap:

• egy év alatt 40 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak,
• a közszférában is volt egy jelentősebb béremelés,
• a minimálbért pedig egy éven belül háromszor emelték.

Mindez pedig meg is látszik a büdzsé állapotán: a legutóbb Bukarest 6,9 százalékra emelte a hiánycélt, ám a Költségvetési Tanács szerint ez könnyen 8 százalékra is felkúszhat. Ennek kapcsán a román nemzeti bank igazgatóságának magyar tagja, Bálint Csaba nemrégiben egy interjúban komoly aggodalmának adott hangot, hogy ha a következő kormány nem lép valamit, óriási problémák lehetnek a bezzegországként számontartott Romániában.

Beszédes az is, hogy a román folyó fizetési mérleg hiánya már 20 milliárd eurónál jár, ami bődületes fokú eladósodásra utal. A román csoda esetében pedig ez az egyik legérdekesebb fejlemény: nehéz elképzelni, de 2008-ban még négyszeres különbség volt a román és a magyar államadósság között. Ez a differencia lassan eltűnik, legutóbb a román adósságráta 50 százalék fölé kúszott. Azaz Románia teljesítménye mögött semmilyen csoda nincs, elképesztő az eladósodás.