Túlélte az első sokkot a forint, amit Trump győzelme okozott, kétesélyes az újabb kamatcsökkentés

„A hír igaz, ha megnézzük a befektetői árazásokat, legyen szó az előretekintő kamatügyletekről vagy akár a három hónapos hozamokról, akkor mindkettő esetében azt tapasztaljuk, hogy már kamatemelés esélyét árazza a piac. Jelenleg 30-40 százalékos esély van arra, hogy következő három hónapban a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) kamatot kell emelnie” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A november 5-i amerikai elnökválasztás óriási lavinát indított a pénzpiacokon Donald Trump győzelmét követően, ami a dollár erősödésén keresztül a forintra is komoly nyomást helyezett: a hazai fizetőeszköz az euróval szemben 412-ig, a dollárral szemben egészen a 385-ös szintig repült. Emiatt pedig egyes kommentárok a kamatemelés esélyét latolgatták.

Virovácz úgy látja, a forint túlélte az első sokkot, amit Trump megválasztása okozott, azóta ugyanis az euróval szembeni kurzus a 412-ről 407 alá került.

– vélekedett az elemző. Mindez azért újdonság, hogy a FED kamatcsökkentését követően még októberben is, amikor az MNB épp tartotta a kamatokat, úgy tűnt, egy utolsó kamatvágás idén beleférhet idehaza, amivel a jelenlegi 6,5 százalékról 6,25 százalékra csökkenhetne az alapkamat az év végén.

Látva az elmúlt hét devizapiaci mozgásait a szakértő ennek az esélyét gyakorlatilag kizárja, sőt, szerinte nagy kérdés, hogy a befektetők elfogadják-e azt a fajta a jegybanki kommunikációt, ami a kamatszint tartásáról való tartós berendezkedésről fog szólni, vagy inkább már a kamatemelésről szóló üzenetet várják. 

Be kell rendezkednünk a 400-as árfolyamszintre hosszabb távon is

Mindez azért kockázatos, mert ha nem mondja ki ezt a jegybank és befektetők csalódnak, és akkor könnyen lehet, hogy kiárazzák a kamatemelést, abban a pillanatban pedig a forint kaphat egy újabb pofont, amivel ismét 412–415 környékén lenne az árfolyam. „Nagyon törékeny egyensúlyban vagyunk, úgy néz ki, hogy mintha a forint jól állná a sarat, csakhogy ebben már benne vannak olyan várakozások, amiknek nem biztos, hogy meg tud felelni a jegybank”, tette hozzá az elemző.

Egyetlen egy esélyét látja annak, hogy 400 alá kerüljön, de akkor már nagy baj, ha a jegybanknak akkorát kell lépnie, hogy túllépje a piaci várakozásokat. Ugyanakkor szerinte erre nem kerül sor, és szerencsés esetben maradunk a 400–415 közötti szélesebb sávban.  

A FED és az EKB még segíthet a magyar jegybankon

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azonban nem zárja ki kategorikusan az utolsó kamatvágás esélyét, azt meg pláne nem, hogy jövőre sem lesz. Azt elismeri, hogy Trump alatt lehet, hogy kevesebb kamatcsökkentés lesz, de szerinte a piaci reakciók, amik a forint gyengülését okozták, túlzóak voltak. Már csak azért sem lehet teljesen kizárni az újabb magyar kamatvágást, mivel éppen ma, csütörtökön az amerikai FED is mérsékelheti a kamatokat.

„A Fed várhatóan 3,75–4 százalékos alapkamatra mehet le”, ez az egyensúlyi szint, mutatott rá az elemző, hozzátéve, hogy nem indokolt, hogy ennél szigorúbb monetáris politikát folytasson, szerinte még egy 75–100 bázispontos kamatcsökkentés még benne is van a rendszerben. Ha ennyit tényleg vág az FED és az EKB még ennél is nagyobbat, egészen 2 százalékig, akkor a piaci kamatkörnyezet kellő mozgásteret ad az MNB-nek is.

A növekedés lesz az első Trump alatt Amerikában, nyomás alá kerülhetnek a feltörekvő devizák

Virovácz Péter az alapvető problémát abban látja, hogy Trump-féle gazdaságpolitika elsősorban az amerikai belső növekedést akarja erősíteni, ami óhatatlanul infláció gerjesztő hatású bírhat. A FED-nek pedig emiatt tartósan magasan kell tartania a kamatokat. Ha ugyanis az amerikai kamatok magasak, onnantól kezdve mindenki másnak, így a feltörekvő piacoknak a mozgástere is beszűkül, és a régiós jegybankoknak is magasan kell tartania a kamatszinteket. A befektetők ugyanis ilyenkor mérlegelnek, például a magyar jegybank esetében magasabb kamatszintet és felárat várnak el. 

Emiatt úgy látja, hogy jövő tavaszig szinte biztosan marad a 6,5 százalékos mostani alapkamat, sőt, lehet, hogy ez lesz az alja az hazai kamatcsökkentéseknek. „Könnyen lehet, hogy ennyit bírt el a magyar gazdaság”, fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy persze ez múlik az új jegybanki vezetésen is, ami márciusban állhat fel.

„Nincsen egy erős nemzet vagy politika vezetés az EU-ban, aki ezt a logikusnak tűnő következtetést levonná”

Arra a kérdésre, hogy a Trump-féle lazább, növekedést támogató fiskális politika „megfertőzheti-e” Európát, azt mondta, hogy amit meg tud csinálni Amerika vagy Kína egy erős központi kormányzattal, azt Európa nem tudja megtenni, itt teljesen más a helyzet. Egyedi nemetek vannak, szuverén adósságkibocsátással, és eltérő adóssághelyzettel, mégis összekötve az eurónak köszönhetően. Szerinte ha valamilyen irányba a Trump-féle politika ellökheti az európai nagypolitikát, az a még mélyebb integráció, amiután egyáltalán szóba jöhetne, hogy az unió is lazább költségvetési szabályok felé forduljon.

Jelen helyzetben ezt nagyon nehéz elképzelni, pláne úgy, hogy nincsen egy erős nemzet vagy politika vezetés az EU-ban, aki ezt a logikusnak tűnő következtetést levonná.

– vélekedett az elemző, hozzátéve, hogy mindez nem túl jó jel az európai versenyképességre és növekedésre nézve.