Többet kérnek a bortermelők

Újabb átfogó közösségi borrendtartási reformjavaslatokat terjeszt elő júniusban Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdasági kérdésekben illetékes tagja. Ebben várhatóan a termelőknek fizetett támogatások további kurtítását helyezi kilátásba a verseny erősítésének jelszavával. A gazdák máris tiltakoznak az előterjesztés kiszivárgott elemei ellen.

A tizennégy bortermelő ország ötven, bort előállító térségét tömörítő Európai Borrégiók Gyűlése (EBrGy) úgy véli, az ágazatnak adott jelenlegi EU-s támogatások összegét az export-visszatérítés rendszerének felvállalt megszüntetése után is fenn kell tartani. Méghozzá úgy, hogy új közösségi támogatási formákat hoznak létre, részben az ágazat szerkezeti nehézségeinek, részben a termelés ciklikusságából fakadó problémák orvoslására.

Külön programok beindítását tartja szükségesnek az EBrGy a meredek lejtős területeken, illetve a „nehéz klimatikus körülmények” közepette folytatott szőlőtermesztés támogatására. A régóta meglévő túltermelést a lobbiszervezet úgy törné le, hogy az öntözést és az alkoholtartalom befolyásolását kizárólag a minőség javítása érdekében engedné meg, a termés mennyiségi növelésének céljával viszont megtiltaná. Egyúttal minden bortermelő régióban az adott régió borkeresleti piaci igényeivel hozná összhangba a termelés engedélyezett mennyiségét. Az EBrGy megtartaná a jelenlegi tőkekivágási támogatást, de azt a termőterület megművelőjének, nem pedig a tulajdonosnak adná.

Folynak a háttértárgyalások a hazai szakmai álláspont kialakítása érdekében – közölte Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Mivel Magyarország nem tartozik a nagy szőlőterületű uniós államok közé, így várhatóan alkalmazkodnia kell a meghatározó tagországok elképzeléseihez.

Várható, hogy megszűnik a harmadik országokba értékesített asztali borok export-visszatérítési szubvenciója, mivel az USA-val és Ausztráliával kötött megállapodás, illetve a WTO is erre kényszeríti az EU-t.

Magyarország tavaly mintegy 3,6 milliárd forint uniós bortámogatást kapott, ennek nagy részét a szerkezetátalakítási pénzek tették ki. Horváth Csaba szerint ezért az lenne az előnyös, ha ezek a dotációk megmaradnának, míg az export-visszatérítések vagy a lepárlási források csökkenése kevésbé lenne megrázó.