Egyetemi reform Franciaországban

Egy 25 éve változatlanná merevedett egyetemi struktúrát szeretne gyökeresen megújítani a francia kormány a parlamenti és elnökválasztási kampányok során meghirdetett felsőoktatási reform megvalósításával. A fő cél az egyetemi autonómia kiterjesztése, az intézmények pénzügyi és oktatási szabadságának újradefiniálása annak érdekében, hogy a francia felsőoktatást a világ élvonalába juttassák. Egy a Financial Times által idézett felmérés szerint a világ első 40 legjobb egyeteme között nincs francia. A meghirdetett radikális reformok egy részét azonban a kormány – felsőoktatási szakszerveztetek és a hallgatói érdekképviseletek tiltakozása miatt – már az egyeztetések korai fázisában feladta.

A változtatások részeként az intézmények tevékenységét irányító tanácsok létszámát a mostani 60-ról 20-30 fő közé szállítanák le. A rektorok szabad kezet kapnának a rendelkezésre álló pénz felhasználására, például „sztárelőadók” soron kívüli felvételére (jelenleg egyéves átfutás sem számít ritkaságnak, emiatt a legjobbak gyakorta külföldre távoznak). Az intézményeket könynyebb lesz a magánszférából származó pénzekkel finanszírozni, enyhítik a diákok pályázati kötöttségeit. Mindezek hatására erősödik az intézmények közötti verseny, hiszen fokozott érdekük lesz, hogy előbbre jussanak a minőségi rangsorban. A fejlesztés végrehajtására a kormány ötmilliárd euró pluszforrást folyósít 2012-ig.

Van azonban néhány pont, ahol maradnak a jelenlegi szabályok. Nem lesz továbbra sem felvételi vizsga, a sikeres érettségivel bárki egyetemi tanulmányokba kezdhet, a szelekció a későbbi vizsgák során történik meg, amikor is az induló létszám mintegy fele lemorzsolódik. Mindez azt jelenti, hogy az oktatók továbbra is túlzsúfolt előadótermekben kénytelenek oktatni. Tandíj továbbra sem lesz, az előzetes konzultációkon a hallgatói szervezetek minden olyan változtatást mereven elutasítottak, amely idővel a befizetések elrendeléséhez vezethetne.