Kimennek az oroszok

Ma dél körül megkezdődik az orosz csapatok kivonása Grúziából – jelentette ki vasárnap Dmitrij Medvegyev orosz elnök telefonon Nicolas Sarkozynek. Az EU soros elnökségi pozícióját betöltő Franciaország államfője arra figyelmeztette a Kreml urát, hogy a tűzszüneti egyezményben előírt csapatkivonás elmulasztásának „súlyos következményei” lennének az orosz–EU kapcsolatokra. Előzőleg Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a Grúziába augusztus 7-én bevonult orosz erők azonnali hazarendelését követelte, George Bush elnök pedig elfogadhatatlannak minősítette az oroszok fellépését.

Pénteken a grúzok és az oroszok azt követően írtak alá tűzszüneti megállapodást, hogy nyilvánvalóvá vált a Kreml növekvő elszigeteltsége a konfliktusban. Még a moszkvai rezsim külpolitikája iránt hagyományosan elnéző (és az oroszok első számú külkereskedelmi partnereként ismert) Németország is jelezte, hogy a grúziai katonai akcióval Medvegyevék túlságosan messzire mentek. Lengyelország pedig aligha hagyta figyelmen kívül a grúziai eseményeket, amikor aláírta az USA által javasolt rakétavédelmi megállapodást.

A Grúziához tartozó, de 1992 óta tőle gyakorlatilag elszakadt Dél-Oszétia visszaszerzéséért indított grúz katonai akcióra válaszként a tartományban hivatalosan békefenntartói minőségben szereplő, ám a gyakorlatban az oszétok pártján álló orosz csapatok nagy grúz területeket foglaltak el, és pénteken már 45 kilométerre megközelítették Tbiliszit. Medvegyev ennek ellenére pénteken azt mondta a hozzá látogató Angela Merkel német kancellárnak, hogy Oroszország ugyanígy fog reagálni, ha békefenntartóit máshol hasonló támadás éri a dél-oszétiaihoz.

Ettől tartanak a volt szovjet tagországokban befektető külföldiek is. Elemzők szerint nagy valószínűséggel a Grúziába, általában a kaukázusi térségbe és Ukrajnába irányuló közvetlen külföldi beruházások visszaesése várható. Pedig Mihail Szaakasvili grúz elnök részben ezek becsalogatására építette fel gazdaságpolitikáját, nem is sikertelenül: tavaly kétmilliárd dollárnyi FDI-t vonzott az alig 4,4 millió lakosú ország, s ez megfelelt a GDP 20 százalékának. Bár a külföldi befektetéseket közvetlen háborús károk nem érték, a külföldiek nyilván kétszer is meggondolják majd, hogy Oroszországgal konfliktusban álló országba vigyék-e a tőkéjüket.

A balti országokra azonban ez már talán nem igaz. Észtország, Lettország és Litvánia EU- és NATO-tag, gazdaságuk pedig mélyen integrálódott a nyugat-európaiba. Ráadásul függetlenségük 1991-es helyreállítása óta gyakorlatilag folyamatosan éles konfliktusban állnak Oroszországgal, s ezt a grúz válság már nem igazán mélyítette tovább. Reuters, Bloomberg, FT.com

Továbbra sem világos, hogy pontosan mi is volt az orosz csapatok megjelenésének indoka a szakadár tartomány határain túl, mélyen grúz területen.

Továbbra sem világos, hogy pontosan mi is volt az orosz csapatok megjelenésének indoka a szakadár tartomány határain túl, mélyen grúz területen.-->